A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Sz. Czeglédy Ilona–Entz Géza–Reisinger Mária–Mendele Ferenc: Az egregyi Árpád-kori templom

2. Bergh К. rajza a templomról 1861-ből. 2. Zeichnung von der Kirche aus dem Jahre 1861 von K. Bergh. 2. L'église en 1861. — Dessin de K. Bergh. 2. РИСУНОК церкви, сделанный К- Бергом в 1861-м году. oldalon is megnéztük a szentély délkeleti sarkának alapozását. (6. árok) Ebben az árokban egy középkori, melléklet nélküli sírt találtunk, melyet már a környező újabb-kori sírok ásásakor kettészeltek. A déli oldalon is megvizsgáltuk a hajó és a szentélycsatlakozás alapozását, majd a déli bejárat előtt kívülről is kibontottuk a középkori ajtónyílást. Az ajtó előtt két lépcsőfok került elő ,,in situ". Minden külső árokban megtaláltuk a középkori járószintet, amely 40 — 60 cm-rel alacsonyabb a mainál. (10 — 11. kép) A templomban — a múlt század óta — két darab, de egyetlen keresztelőmedenceként említett románkori faragott kő található. Valószínűbb, hogy a két faragott kő (egy oszlop és egy hengeres kőedény) nem egy, hanem két keresztelőkúthoz tartozott. Feltehetően különböző keresztelőmedencéhez tartozhatott egyrészt a lábazat, másrészt a medence. Az utóbbi esetleg szenteltvíztartó is lehetett. A két darab ugyanis nem illeszkedik pontosan egymáshoz.

26 A későbbiekben lehet, hogy együttesen és egyetlen kútként is használatban voltak. Falkutatás. A régészeti feltárással párhuzamosan folyt a falkutatás a templom külső és belső falfelületein. Célunk a nyílások, boltozatok, a falfelületek különböző vakolatrétegeinek vizsgálata volt. A szentélyben húzott falkutatósávokból látható lett, hogy a szentély dongaboltozata barokk-kori ; részben kőből, részben téglából falazott, mint a toronyalj boltozata. A középkori vakolat itt csak nagyon csekély mértékben maradt meg. A hajó északi belső fala a legújabban vakolt falfelület, középkori vakolata alig van, csak a középső kis falifülkén található kisebb foltokban. A déli fal belső vakolata maradt meg legépebben, továbbá a hajó nyugati falának déli felén levő középkori vakolat, több helyen festéssel, felszentelési keresztekkel. A kutatás egyértelműen megállapította az északi és déli hajófal fü'kesorának eredeti voltát, egykorúságát az épület falaival. Mind az északi hajófalon, mind pedig a délin a mennyezetre merőlegesen húzott kutatósávból kiderül, hogy a hajót három téglasorral magasították. Ez a toldás a barokk átalakításkor történt, amikor a tetőszerkezetet megemelték. A falkutatásból tudtuk meg, hogy a toronyalj boltozata sem eredeti románkori keresztboltozat, hanem — feltehetően az eredeti mintájára — falazták újra azt téglából. Az ablaknyílások eredeti középkoriak, minden toldás, átalakítás nélkül.

27 Az eredeti ajtónyílás helyét és méretét már a régészeti feltárás eldöntötte. A padlástérben a torony hajó felőli oldalán látszik egy korábbi tető felfekvésének vonala. A szentély-padlásra vivő átbújónyílás eredetileg nem a mai helyen lehetett. A szentélypadláson a barokk boltozat feletti boltozatmaradványok arra mutatnak, hogy a szentély középkori boltozata a torony kősisakjához hasonló álboltozatos kúpok lehetett. 199