A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Kozák Károly: Keresztalakú nyílások Árpád-kori templomainkon

(5. kép), körülbelül egy méternyire vannak az elfalazott nyílások. A padlástérben jól megfigyelhetők az eredeti falszövetben a kváderkőből rakott, kereszt alakú nyílások, ezeket belülről nem falazták el. Az évszázadok viszontagságai meglátszanak a köveken, éleik letöredeztek, megkoptak. Elfalazásukra csak a XVI—

XVII. században kerülhetett sor. A nyílás magassága körülbelül egy méter. A kereszt karjai a középtől kissé felfelé helyezkednek el és rövidebbek mint az alsó szár. A nyílás szélessége mintegy 20 cm. A méretek és az elhelyezés bizonyítják, hogy egykor a kereszt alakú nyílásokat jól észrevehető jelképként alkalmazták a bejárat felé közeledők számára, arányaival szervesen beleillesztve azt a nagyszerű építészeti alkotás külső, harmonikus megjelenésébe. A most elmondottak sajnos ma nem láthatók az ócsai templomon, de jó képet ad az ilyen megoldásról a gyulafehérvári székesegyház hasonló elrendezésű kereszt alakú nyílása.

16 Hazánkban még egy helyen találtunk az elmúlt évben kereszt alakú nyílást, az egyenes szentélyzáródású, abaújkéri református templom keleti oromfalának csúcsában (6. kép). Ezt a nyílást is elfalazták kívülről, valószínűleg a fenti okok miatt. A padlástérben azonban jól láthatók a nyílás rövid keresztszárai.

17 A gyulafehérvári székesegyházon a XII—

XIII. század fordulóján jelentős építkezések folytak. Ekkor építették át a románkori székesegyházat háromhajós, kereszthajós formában,

18 s az északi kereszthajó orommezejében levő kereszt alakú nyílás készítése is erre az időre tehető (7. kép). Már korábban is felfigyeltek a gyulafehérvári székesegyház és az ócsai templom között mutatkozó hasonlóságokra (kereszthajó).

19 Ehhez járul most a kereszt alakú nyílással kapcsolatos hasonlóság és azonosság. A gyulafehérvári székesegyház és a jaki templom építői közti kapcsolatra már rámutatott Entz Géza idézett munkájában. Az sem lehetetlen, hogy az ócsai templom építőivel is lehetett valamiféle kapcsolata a gyulafehérvári székesegyházon dolgozó műhelynek. (Ezen esetleges kapcsolatnál figyelembe vehetjük a premontreiek „első" monostorának, Váradhegyfoknak viszonylagos közelségét.) Érdekes, hogy a premontreieknek egy harmadik templomán is megtaláljuk a kereszt alakú nyílást. Igaz, ma Kisbényben nem láthatók az ,,oldalkápolnák" déli és északi falain ezek a nyílások, de a század elején még igen (8. kép).

20 Felvetődik annak lehetősége is, hogy eredetileg a turóci premontrei prépostság templomán — amely alaprajzi elrendezése és mérete tekintetében nagyon hasonlít a két évvel később alapított mórichidai prépostság templomához — is volt kereszt alakú nyílás. Ma ezt bizonyítani már nem lehet, mert a diadalív feletti oromfal nem áll. A környéken azonban van néhány hasonló alaprajzi rendszerű plébániatemplom, amelynek építésénél feltételezhető a királyi alapítású, francia területről jött szerzetesekkel benépesített turóci prépostság hatása. A közeli Turócszentmárton plébániatemplomának szentélyén — keleti fal — olyan kettős ablakelrendezést találunk, mint amilyenek a turóci- és mórichidai premontrei templomokon vannak. A szentély és a diadalív feletti oromfalban kereszt alakú nyílások láthatók. (9. kép). A turócszentmártoni templomhoz hasonló alaprajzot mutat a turóci prépostságtól néhány száz méternyire álló znióv áraljai plébániatemplom is. Kereszt alakú nyílás van a XIII. század második felében épült gutori templom (sokdszögzáródású szentéllyel) diadalíve felett,

21 valamint a kakaslomnici templom szentélyének keleti falában is (10. kép).'

12 Liptó megyében és a Szepességben is találunk még néhány egyenes szentélyzáródású falusi templomot, amelyek a XIII. század második felében épültek. Feltehető, hogy ezek építésére hatást gyakoroltak a közeli kolostorok. Ez esetben elsősorban a premontreiekre gondolunk (Turóc, Jászó). A középkori egyenes szentélyzáródású falusi templomok között az egyik legjellegzetesebb Jekelfalván található (11. kép).

23 A hajó és a szentély déli falán hosszú, keskeny, félköríves ablakok vannak, amelyek a templom építésének korát biztosan a XIII. század második felére határozzák meg. Ezt a korhatározást meg11. A jekelfalvi (Jaklonce) templom. 11. Die Kirche von Jekelfalva (Jaklonce). 11. L'église de Jekelfalva (Jaklonce). 11. Екельфалвская (Яклонце) церковь. 12. A kőszegi (Kysak) templom délkeletről. 12. Die Kirche von Kőszeg (Kysak), Südostansicht. 12. L'église de Kőszeg (Kysak), du Sud-Est. 12. Кёсегская (Кисак) церковь с юго-восточной стороны.