A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Kozák Károly: Keresztalakú nyílások Árpád-kori templomainkon

erősíti a nyugati homlokzat háromkarélyos záródású ajtaja, a felette levő keskeny kis félköríves ablakok, valamint az oromfal csúcsa közelében levő kereszt alakú nyílás. (A szentély keresztboltozatának ékbordái és a sekrestye nyugati falában levő lépcső, valamint a szentély nyújtott formája is erre az időszakra utal.)

2,1 E helytől nem túlságosan messze találjuk a kőszegi (Kysak) kis templomot, amelynek a szentély feletti oromfalában ugyancsak kereszt alakú nyílás van (12. kép). Ez a templom is egyenes szentélyzáródású, mint a most említettek nagyobb része. Alaprajzi elrendezése, mérete és az említett templomokkal kapcsolatos megfigyelések alapján ennek építését is a XIII. század második felére tehetjük.

25 A középkori templomok kereszt alakú nyílásaira nem rég figyeltünk fel, s máris szép számmal kerültek elő ilyenek, még eddig ismeretlen helyen, elfalazott, vagy részben elfalazott állapotban (Mórichida, Ócsa, Abaújkér), valamint gyűjteményekben őrzött rajzokon. Ezek több esetben segítettek az eddigi korhatározások korrigálásában is. Azt a fenti példák egyértelműen bizonyítják, hogy készítésük ideje nálunk a XIII. század közepe tájára tehető, s nagyobbrészt az egyenes szentélyzáródású templomtípushoz kapcsolódnak. Bármennyire egyszerű részletnek is látszik, mégis hozzátartoznak késő Árpád-kori építészetünkhöz, s színesebbé is teszik azt. Az említett adatok utalnak arra, hogy e nyílásforma hazánkban való elterjedésében talán lehetett valami szerepe a premontreieknek is. Az bizonyos, hogy e megoldás nem nálunk született, hisz megtalálható Itáliában, Németországban, Franciaországban, de 13. Pavia, S. Michèle templom. 13. S. Michele-Kirche von Pavia. 13. L'église S. Michèle, à Pavie. 13. Павия, церковь св. Михаила. 14. Zára, S. Donato templom. 14. S. Donato-Kirche von Zára. 14. L'église S. Donato, à Zadar. 14. Зара, церковь св. Донатана. még Spanyolországban is. Elhelyezésük csaknem minden esetben hangsúlyos helyen történt, ami kétségtelenné teszi szibólumként való alkalmazásukat. Az itáliai példák közül több templomon a diadalív feletti oromfal csúcsában helyezték el a kereszt alakú nyílást. Milánóban ilyen elhelyezésű nyílás van a S. Vincenso in Prato (835—859), a S. Babila (XI. sz.) és a Basilica di S. Eustorgio (XI. sz.) templomokon. Igaz, e nyílások javítást, újjáépítést mutató felületeken helyezkednek el, de feltételezhető, hogy korábbi nyomok, maradványok alapján kerültek e helyekre. (Az utóbb említett esetben a diadalív feletti oromfalban három, a déli mellékhajó keleti orommezejében — feltehetően az északi mellékhajón is — egy ilyen nyílás van.) Ilyen elrendezésben találunk egy-egy kereszt alakú nyílást a toscanellai Basilica di S. Pietro oldalhajóinak orommezejében. Ezek azonban már minden kétséget kizáróan eredeti falszövetben helyezkednek el, csakúgy, mint a bergamoi S. Maria Maggiore (1137) és az agliatei basilicán levő (824—860).

2(i A szimbólumként való elhelyezést a páviai S. Michèle templom nyugati homlokzatán, a főkapu tengelyében két sorban elhelyezett három-három ablak feletti, két körablak közé tett kereszt alakú nyílás igazolja. Ezt ugyanis a templom legfontosabb pontján, minden templomba belépő, illetve a templom felé közeledő számára jól látható helyen, gazdag építészeti keretben helyezték el (13. kép).

21 Ugyanúgy bizonyítja ezt az állítást a zárai S. Donáto (14. kép), amelyen a szentély feletti részen található három kereszt alakú nyílás, látszatra kissé rendszertelen elhelyezésben, de valóságban három kis félköríves ablakhoz igazodva. Éppen ebből következik az is, hogy ez esetben talán egy kettős szimbólum alkalmazásával állunk szemben. Ez az építészeti rendtől kissé eltérő megoldás éppen ennek a második — valószínűleg trinitás — szimbólumnak létrehozása érdekében történt. Itáliában még két ciszterci templomnál ismerünk kereszt alakú nyílást (Cerreto, Chiaravele della Colomba).

28 Németországban ciszterci és premontrei templomokon (románkori) egyaránt találunk kereszt alakú nyílásokat. A ciszterciek Bebenhausenben (?), Bronbachban, Tennenbachban, Loccumban (?), Lehninben, Ebrachban (?), s Eberbachban( ?) alkalmaztak ilyen nyílásformát templomai156