A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

15. Somlóvásárhely, Somlóhegyi Szt. Margit kápolna. 15. Somlóvásárhely, St. Margareten-Kapelle von Somlóhegy. 15. Somlóvásárhely — la chapelle Ste Maguerite à Somlóhegy. 15. Шомловашархей, Шомлохедьская часовня св. Маргариты. Plébániatemploma a faluval egyidős

4

lehetett, mert^a falu a templom védőszentjéről kapta nevét. Első említése 1281-ből való.

4 Papja 1333—1335 között szerepel a pápai tizedjegyzékekben.

5 A falu átélte a török hódoltság idejét, temploma azonban elpusztult, 1696 körül csak falai álltak.

6 A középkori templom helyére, falai felhasználásával épült 1774-ben a mai református templom. Az ezzel kapcsolatban 1768 és 1778 között felvett többrendbeli tanúvallomások szerint a templom eredetileg katolikus volt, középkori eredetű, íves szentéllyel épült, mellette az egykori sekrestye helyével.

8 i Csánki III. 252. ; Békéli 82. 2 Szentpétery Krit. jegyz. 3101. 3 АО. I. 525-526.; Karácsonyi II. 353. 4 Szentpétery i. m. 3101. 8 Mon. Vespr. II. 65, 73, 80. 6 Hg. Eszterházy Pál: Mennyei korona с művéből. В M MA. 7 Ráday It. Arch. Agentiale, Coll. Agent. Variae, Tom. Sz/1. BMMA. 8 OL. Helytartótanácsi lt. Acta Relig. Lad. H. fasc. 16. OMF. - Baranyainé. X 155. SZENTISTVÁN. Veszprémi járás. Elpusztult falu. Királyi vadászoké volt a szomszédos Németivel, Horhival, Szentgállal és Csepellyel együtt.

1 Lakóinak egy része a középkorban mindvégig királyi vadász, a másik része pedig az Essegváriak jobbágya.

2 Az 1351-ben említett Szentistván

3 valószínűleg még XIII. századi település, amely nevét templomának védőszentjéről kapta. Az első magyar királyról elnevezett egytornyos kőtemplom 1582 körül állt,

4 de az ezt követő években a faluval együtt elpusztult.

5 Herend Szentistván nevű határrészében, dombtetőn található törmelék jelzi helyét.

6 i Csánki III. 252. 2 АО. I. 525-526.; Karácsonyi П. 353. 3 Csánki i. h. 4 OL. UC. 5/35. 5 Ila-Kovacsics 361. 6 MRT. 1/2., 23/7. • 156. SZENTKIRÁLYSZABADJA. Veszprémi járás. Szabadi, a XIV. század végén Szentkirályszabadi vagy Szentkirályszabadja nemes lakói kiváltságaikat még I. István királytól kapták és azokat a középkoron át végig megőrizték. A XV. század végén a megye egyik legnagyobb egytelkes települése.

1 Parochiális egyháza Szt. István király tiszteletére épült. Ezt bizonyítja az az 1383-ból származó adat, amely a szabadi Szentkirály egyházat említi.

2 Magáról a templomról és parochiális papjáról legelőször 1291-ben hallunk.

3

1333és 1335 között a pápai tizedjegyzékekben is összeírták.

4 1383-ban Szt. Kereszt kőkápolnája állt mellette, amelyet az akkor élő Pál nemes nagyapja építtetett.

5 Az 1446-ban is említett plébániatemplom

6 1550-ben még működött.

7 Papjairól 1478-,

8 1488-,

9 1494-,

10 150811 és 1533-ból

12 tudunk. Az 1685-ben a tatárok által elpusztított falu a XVIII. század elején újjáépült,

13

templomát még 1730 után is építették,

14 1789-ben teljesen átalakították,

15 1813-ban pedig bővítették.

16 A mai rk. templom — véleményünk szerint — barokk belső kialakításától eltekintve középkori.

17 A templom mai szentélye mögött valószínűleg gótikus szentély falainak nyoma rajzolódik ki a terepen, s az egykori cinteremfal vonala ugyanígy látszik a templom körül. Szentkirályszabadja határában a XIV. századi adatok többször említenek egy területet „Romlottegyház" (Rumlutheghaz, Rutheghaz, stb.) néven.

18 Lehetséges, hogy a terület valóban egy koraközépkori település templomának romjait rejtette. A régészeti kutatás a múltban több helyen talált a falu határában középkori nyomokat, így pl. a Romkútnak nevezett római településhelyen is.

19 i Csánki III. 253.; Ila-Kovacsics 361-362. 2 Veszpr. reg. 791. 3HO. VIII. 300.; Békefi 82. 4 Mon. Vespr. II. 65, 73, 80. 5 Veszpr. reg. 791. 6 Veszprémi káptalan magánlt. Kövesd 10. BMMA — Oszvald. i Ila-Kovacsics 362. «TT. 1907., 381. 9 Csánki i. h. io Mon. Vespr. IV. 30. 11 Csontos K. : Kenése község és plébánia története. Veszprém, 1899., 38. 12 Ila-Kovacsics 362. 13 и.о. 1

4 OL. Helytartótanácsi lt. Acta Relig. Lad. H. fasc. 4. OMF. - Baranyainé; PRT. IX. 538-539. is Rómer jkv. IV. 48. "Römer hagy. XVII. 413/82. lap. 17 L. a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1., 105. oldalon. is 1314: Veszpr. reg. 70. , 1328: ÁUO. II. 377. 1347: АО. II. 377.; Békefi 80. 1383: Veszpr. reg. 791. 19 MRT. 1/2., 44/5. X 157. SZENTMÁRK. Veszprémi járás. Elpusztult falu. A mai, Veszprém melletti Márkó falu középkori elődje. Helyét a megye készülő régészeti topográfiája a márkói temető helyére, a Séd feletti Malomdombra helyezi.

1 Szentmárk falut ezen a néven 1359-ben nevezik először az Essegváriak és a veszprémi káptalan, illetve az ottani nemesek perében.

2 Egy évvel előtte az Essegváriak és a káptalan pere még Gymolth birtok miatt folyt, ebben azonban szentmárki tanúkat is kihallgattak.

3 A két birtok tehát szomszédos volt. Gymolt, vagy másképp Gyupolth, Guepolth 1335-től részbirtoka a káptalannak, akkor vásárolta ottani nemesektől

4 és 1352—53-ban már pereskedett miatta az Essegváriakkal.

5 Mindezek alapján Gymolthot azonosnak tartjuk a század második felében Szentmárknak nevezett faluval, amelyben a bakonybéli apátság is birtokos volt.

6 Az említett 1358-as perben szereplő tanúk ,,de sancto Marco"-iak.

7 Gyepolt vagy Gyimolt falu Szt. Márk templomának (amely ekkor már kétségtelenül áll) patrociniuma tehát a XIV. század közepére falunév lett és bár a templomról nem ismerünk okleveles adatokat, a falu nevének a XIV. század elejéig történő említése bizonyítéka a templom létének.

8 143