A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

került Kinizsi, majd a Vázsonykői Horváthok, s utánuk a Zichyek kezére.

4 XIII. századi templomáról csak késői adatokat ismerünk : 1495-ben

5 és 1523-ban

6 említi plébánosát egy-egy oklevél. 1698-ban a Szt. György templomot, amely egytornyos, boltozott szentélyű és régi kőfal övezi, jó állapotban találjuk, csupán kórusa pusztult el.

7 A templomot a XIII. század második felében építették, ezt bizonyítja az 1965 őszén megtalált déli, „Agnus Dei" domborművei díszített kapu és a déli homlokzat román résablakai. Ezt a román templomot legkésőbb a XIV. század elején kelet felé toldották meg és sokszögzáródású, csúcsíves boltozatú szentéllyel zárták. Mai formájában csekély XVIII. századi barokk

8 és 1877-ben készült romantikus átalakítással

9 középkori állapotát őrzi. (14. kép.) 1 1367: Odwarnokzelews, Csánki III. 254. 2 PRT. X. 18., 333, 491, 497, 526. 3 PRT. X. 334-335. 4 Ila-Kovacsics 349. 5 OL. Dl. 46.296. MDK-A-I-10, Oszvald. 6 OL. Dl. 47.493. MDK-A-I-10, Oszvald. ? Pfeiffer 133. 8 1725., 1771.: Can. Vis. 1779. Somlószőllős, rk. plébánia irattára. 9 A somlószőllősi plébánia története. Kézirat a somlószőllősi rk. pl. irattárában. A templom falkutatását és alaprajzi felmérését a szerző készítette. 14. Somlószőllős, r. k. templom. 14. Somlószőllős, römisch-katholische Kirche. 14. Somlószőllős - église catholique. 14. Шомлосьёлльёш, реконструированная церковь. faluban (az apácakolostor а XI—XIII. században tornai kolostor néven szerepel, csak a XIV. századtól vásárhelyi!) fekvő Szt. Margit tiszteletére emelt egyházról emlékeznek meg,

3 az azonban nem bizonyos, hogy azonos az 1511-ben említett kápolnával. (15. kép.)

11 J Belső kronosztikonja adja az évszámot. - Lukcsics Pál: A vásárhelyi apácák története. Veszprém \9~>1 56 3 OL. Dl. 91.165. Festetics - es. lt. OMF. - Kenéz 1 A közölt alaprajz a szerző felmérése. X 151. SOMLÓVECSE. Devecseri járás. A Somlótól északra, a Hajagos patak mentén fekvő kis falu a középkorban mindig a győri püspök birtoka volt, s egyben Veszprém megyei birtokain élő egyházi nemeseinek bírósági központja.

1 Középkori templomáról adat nem maradt ránk, de egyrészt egyházi birtokosából, a falu központi helyzetéből, másrészt az 1698-as vizitáció adatából

2 arra következtethetünk, hogy az utóbbi alkalommal említett kis templom középkori eredetű volt és valószínűleg a mai rk. templom helyén állhatott. i Csánki III. 260.; Ila-Kovacsics 354. a Pfeiffer 134. • 152. SÓLY. Veszprémi járás. Királyi udvarnokföldként kerül egy része még 1221-ben a veszprémi püspökség birtokába, Betereg néven.

1 A század végén is részben az udvarnokoké.

2 A XV. században a zirci apátság és a szomszédos Literi család a falu birtokosa.

3 Ma is nagyjából középkori formájában álló református templomát 1221-ben kapta II. András királytól apüspökség. A veszprémi egyházmegye I. István király által kiadott és 1257-ben IV. Béla által átíratott donációslevelének keltezésében szerepel Sóly Szt. István protomartír kápolnája,

5 amely ezek szerint a XIII. század közepén már létezett, amint az egyébként ma látható részletei is bizonyítják. A török hódoltság után, 1706-ban állították helyre protestáns templomként.

6 1721-ben épségben volt már,

7 ma is közel eredeti állapotában áll, csupán tornya épült a XVIII. század közepén.

8 1 Szentpétery Krit. jegyz. 372. 2 U. ott. 2930., 2931., 3027.; Békefi 80. 3 Csánki III. 250. * Szentpétery i. m. 372. 5 У' ¥*"& s

?f

nt

Pétery: Szt. István király pécsi és pécsváradi alapítólevele, 60 — 64. 6 Genthon I. 294. 7 OL. Helytartótanácsi lt. Acta Relig. Lad. H. fasc. 4. OMF - Baranyámé. 8 Genthon i. h. és Koppány 103.; alaprajzzal. X 153. SÜR. Komárom megye, komáromi járás. (1950 előtt zirci járás). Nemesi falu a keleti Bakonyban, a róla elnevezett Súri családé.

1 Ismeretlen titulusú egyházát 1491-ben említi egy oklevél.

2 1 Csánki III. 251. 2 U. ott és Békefi 71. О 150. SOMLÓ VÁSÁRHELY. Devecseri járás. A Somló délkeleti oldalán 1727-es barokk átépítésben maradt ránk az a Szt. Margit kápolna,

1 amelyről a vásárhelyi apácazárda 1511-ben készített urbáriuma is megemlékezik.

2 Két évszázaddal előtte, 1311-ben, a Veszprém megyei Torna X 154. SZENTGÁL. Veszprém járás. A szomszédos Németiből és Csepelyből a XIII. század közepe táján telepített falu, amelynek lakói királyi vadászok voltak.

1 Földjeik mellett a pécseli nemeseknek

2 és az Essegvánaknak is

3 voltak itt birtokaik. 142