A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

X 120. NO RAP. Pápai járás. A Bakony északnyugati lábánál elterülő falu az ugodi vár uradalmához tartozott.

1 Egyházas hely volt, amelyről azonban csak 1522-ből maradt ránk adat, ekkor plébánosát említik.

2 Temploma a falu többszöri pusztulása ellenére túlélte a török hódoltság idejét.

3

1698-ban az egytornyos templom fallal kerített temetőben állt. Boltozott szentélye volt, csupán kórusa volt romos.

4 i Csánki III. 244. 2 PRT. VIII. 569. 3 Ila-Kovacsics 299. 4 Pfeiffer 139. X 121. NYARAD. Pápai járás. A középkorban Ugod várának tartozéka volt,

1 bár a XIII. századi pannonhalmi Albeus-féle jegyzék szerint akkor az apátságé.

2 Egyházának plébánosáról egy 1387-ből

3 és egy 1401-ből

4 származó oklevél emlékezik meg. 1698-ban csak alapfalai álltak az akkor már igen régen elpusztult templomnak.

5 i Csánki III. 244. 2 PRT. I. 245. 3 OL. Dl. 42.378. BMMA - Waigand. * ZsO. H/1. 938. 5 Pfeiffer 123. X 122. OLASZFALU. Zirci járás. A zirci apátság vallon vagy francia telepítésű faluja a Bakonyban.

1 Az apátság kegyurasága alatt álló plébániatemplomának titulusát nem ismerjük. 1550-ben még működő volt,

2 1516-ban Pericheni Ferenc kapta meg a plébániát.

3 1 Csánki III. 244.; Ila-Kovacsics 303. 2 Ila-Kovacsics i. h. 3 OL. Dl. 47.195. BMMA - Waigand. X 123. ÖCS. Devecseri járás. Udvarnoki és királynéi föld, amelyet 1272-ben részben a Lőrinte nemzetség kap meg.

1 Mellettük az Ajkaiak is birtokosok, de főképpen egytelkes falu a XIV—

XV. században.

2 Középkori templomáról nem ismerünk évszámos adatot, csak annyit tudunk róla, hogy 1550-ben plébániája betöltetlen volt.

2 1 Szentpétery Krit. jegvz. II. 2223. 2 Csánki III. 245.; Karácsonyi I. 90. 3 Ila-Kovacsics 306. • 124. ÖSKÜ. Veszprémi járás. A XV. századi Őskő vára alatti település lényegesen korábbi eredetű.

1 Maga a vár,amely 1539-ben már elhagyott és puszta,

2 Palota várához tartozott és az Újlakiaké volt.

3 A mai falu feletti sziklagerincen álló románkori kerek templomról középkori adatot nem ismerünk. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy nem a XV. században épült vár temploma volt. Ezt látszik bizonyítani a Heves megyei Kisnána közelmúltban feltárt vára is, ahol hasonló korú templom állt a XV. században kiépült várban.

4 A török időkben elpusztult templomot ma is látható formájában 1700 és 1703 között állították helyre.

5 A kerek templom sekrestyéje kivételével eredeti állapotában áll, utóbbi talán XV. századi vagy barokk-kori toldás.

6 1 Ila-Kovacsics 307. 2 Podmaniczky okit. III. 42. 3 Csánki III. 245. 4 Erdei Ferenc építészmérnök szíves közlése. 6 OL. Zsélyi Zichy lt. fasc. 234. no. 4. fol. П., 30. BMMA - Pataki. 6 Koppány 101., alaprajzzal. X 125. ŐSI. Veszprémi járás. A veszprémi püspökség Séd-menti uradalmának része talán már a XI. század óta. Egyike a megye legnagyobb, legnépesebb faluinak.

1 Szt. Lőrinc parochiális egyháza a megye egyik régi temploma.

2 Plébánosa a XIV. századtól kanonok, a veszprémi vagy fehérvári káptalan tagja. A XV—

XVI. században a fehérvári káptalan plébániájaként tartották nyilván.

3 1184 és 1188 között a János veszprémi püspöknek káptalanja javára tett adományai között szerepel az ősi egyház.

4 Pál plébánost 1333-ban és 1335-ben írták össze a pápai tizedjegyzékekben.

5 XIV—

XV. századi plébánosait okleveleink adataiból szinte hiánytalanul ismerjük. Az 1391-ben említett Miklós még veszprémi kanonok;

6 az 1401-ben élő István fia Balázs kapta IX. Bonifác pápától a fehérvári kanonokságot maga és utódai számára.

7 Őt Vasvári László, Szláv Pál, Fehérvári (de Alba) Márk (1424—1428) és Ferenc plébánosok követték; utóbbi folytatta azt a hosszú évekig tartó tizedpert amely elődei nevét fenntartotta számunkra 1430-tól.

8 1486ban István a plébános,

9 1494-ben,

10 1495-ben,

11 1531-, 1536-ban

12 név nélkül említik plébánosát. 1550-ben még működő plébánia.

13 A török hódoltság idején elpusztult templom 1702-ben még romos.

14 1721-ben azt vallják, hogy azelőtt 20 évvel építették újjá.

15 Feltehetően a mai rk. templom helyén állott, amelyet Bíró Márton veszprémi püspök a középkori templom falainak felhasználásával 1746-ban építtetett.

16 i Csánki III. 245.; Ila-Kovacsics 309. 2 1391: Mon. Vespr. II. 282.; Békefi 77-78. 1423: Lukcsics P.: XV. századi pápák oklevelei. I. Bp. 1931, 700. reg. 3 Mon. Vespr. IV. 50. 4 Mon. Vespr. I. 4. s Mon. Vespr. II. 65, 73. « Mon. Vespr. II. 282.; Békefi 77. 7 1407: ZsO. II/l. 1144., TI/2. 5433.; Békefi 78. 8 Veszprémi káptalan magánlt. Eősy 5 a. BMMA — Oszvald. 9 U. ott. Keszi 32. BMMA - Oszvald, m Mon. Vespr. IV. 30. ii Mon. Vespr. IV. 50. i

2 Pákay 125. 1

3 Ila-Kovacsics 310. i" OL. UC. 37/17. MRT. 1/2., 36/1. " OL. Helytartótanácsi lt. Acta Relig. Lad. H. fasc. 4. ОМ F. — Baranyainé. ,6 Pehm J.: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. Veszprém, 1934., 126, 457, 460. X 126. PADRAG, Devecseri járás. A veszprémvölgyi apácakolostor bakonyi faluja a XI. századtól kezdve.

1 Először Kálmán király 1109-es, a kolostor alapítólevelét átíró oklevele említi a falut,

2 amely a XVI. századi pusztulásig az apácáké, bár mellettük az Essegváriak is részbirtokosok.

3 Egyházát Szt. Mihály tiszteletére emelték, valószínűleg még a XI. században. Monoszlói Ladomér esztergomi érsek által 1297-ben kiadott, a kolostort megerősítő oklevél emlékezik meg először a templomról,

4 amelyet a XIV—

XV. században többször említenek okleveleink. András nevű papja 1333-ban 40 kis dénár pápai tizedet fizet.

5

1432-ben Péter fia Mátyás a padragi parochiális egyház rektora.

6 Bár plébániás egyház, mégis az apácák központi plébániájának: Szárberénynek filiája volt.

7 A mai rk. templom romjainak felhasználásával épült, ahogy azt egy 1749-es tanúvallomásból megtudjuk.

8 i Csánki III. 246.; Ila-Kovacsics 311. 2 CD. VII/2. 93-94.; Mon. Vespr. IL, XLI-XLIV. 3 Karácsonyi II. 353.; АО. I. 525-526. 4 L. 2. jegyzet. 5 Mon. Vespr. II. 65. 6 Lukcsics Pál: XV. századi pápák oklevelei. II. Bp. 1938. 107. reg. 7 ZsO. H/2. 7286. «OL. Helytartótanácsi lt. Acta Relig. Lad. H. fasc. 4. OMF. — Baranyainé. X 127. PAPKESZI. Veszprémi járás. A veszprémi káptalan Veszprém körüli uradalmának korai településű faluja, amely a középkorban mindig a káptalané volt.

1 138