A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

Ismeretlen elnevezésű temploma, amely a mai református templom helyén állott,

2 a faluhoz hasonlóan egyike lehetett a legkorábbiaknak. Móric nevű papja 1333-ban szerepel a pápai tizedjegyzékben;

3 1357-ben is Móric a papja.

4 1371—1373-ból Bálint pap nevét ismerjük.

5 Az 1544-ben említett Papkezy egyháza

6 1550-ben a kádártai esperesi kerületben önálló plébánia.

7 Az 1721-ben felvett tanúvallomások szerint az akkori kálvinista templom eredetileg katolikus volt.

8 i Csánki III. 246. 2 MRT. 1/2., 39/1. s Mon. Vespr. II. 65. 4 Mon Vespr. IV. 346.; Békefi 74. s PRT. X. 75.; ZO. I. 581., II. 83.; Békefi 74. 6 Békefi 74. 7 Ila-Kovacsics 313. s OL. Helytartótanácsi lt. Acta Relig. Lad. H. fasc. 4. OMF. - Baranyainé. + 128. PATA. Fejér megye, enyingjárás. (1950 előtt Veszprém megye területén.) Az enyingi uradalom Sió-völgyi faluja, amely már a XV. század második felében puszta volt.

1 Középkori tempomáról semmiféle adatot nem ismerünk, de az enyingi uradalom 1757-ben készített térképe szerint a faluban még látható volt egy templomrom.

2 i Csánki III. 246. 2 Ila-Kovacsics 330. X 129. PÁPA. Pápai járás. A Bakony és a Kisalföld peremén elterülő uradalom központja, amely eredetileg talán a környéken később is birtokos Pápa nemzetség szállásterületéhez tartozott.

1 A XIII—

XIV. században még királyi, illetve királynéi birtok, főesperesség székhelye, városi ranggal.

2 A település központja a maf kastély helyén, a királyi udvarnokok részén álló udvarház és a közelében álló plébániatemplom volt.

3 Az udvarház helyére építették az 1389 óta birtokos Garaiak palotájukat, amely a még későbbi vár magja lett.

4 A XV. századra egybeépült a környező településrészekkel: Zsemlyérrel, Udvarsokával és Újfaluval.

5 Az így kialakult oppidum 1488-ban Veszprémmellett a megye legnagyobb és legnépesebb települése volt.

6 Szt. István protomartírról elnevezett plébániatemploma

7 a mai pápai, devecseri és a zirci járás északi részét magába foglaló főesperesség központi temploma. Ez a terület az újkorig a győri püspökség része, a pápai főesperes pedig a győri káptalan tagja volt.

8 A főesperesség első említése 1225-ből maradt ránk.

9 Parochiális egyházát, amely kiemelt, tehát közvetlenül az esztergomi érsek joghatósága alá tartozó templom, az 1397-es

10 és 1464-es

11 esztergomi káptalani vizitáció oklevelei említik. Kiváltságos helyzetéből arra következtethetünk, hogy királyi építésű volt

12 — Plébánosai közül sokról tudunk középkori okleveleinkből a XIV—

XVI. századból.

13 A XVI. század elején az ősi plébániatemplom mellett Pápán van egy Szt. Mihályról elnevezett egyház is.

14 A középkori Szt. István templom a mai templom felépítéséig, az 1770-es évekig állt;

15 1732-ből

16 és 1754-ből

17 származójegyzőkönyvek szerint akkor a barokk átalakítás ellenére is középkori formáit őrizte meg. így vázolják a XVIII. századi városképek is.

18 1 Ila-Kovacsics 315. 2 Csánki III. 214. 3 Gerő László: Pápa. Bp. 1959., 27. 4 Csánki és Gerő i. h. s Gerő i. m. 29-30. 6 Csánki III. 203., Zsemlyér a Pápai család Pápával összeépült faluja. ? Ol. Dl. 47.348. MDK-A-I-10, Oszvald. s Csánki III. 207. 9 Csánki III. 214. 10 Jankovich Miklós: Buda-környék plébániáinak középkori kialakulása és a királyi kápolnák intézménye. Bud. Rég. XIX. (1959.) 73. " Mon. Vespr. III. 173. 12 Jankovich i. h. 13 1378: Veszpr. reg. 722, 724. 726. 1396: Veszpr. kápt. magánlt. Gyirót 15. BMMA — Oszvald. 1402: Mon. Vespr. II. 334. 1409: ZsO. II/2. 7074. 1467: Mon. Vespr. III. 211. 1480: TTT. 1907., 381. 1501: PRT. III. 174, 574.; Mon. Vespr. IV. 104. 1522: PRT. VIII. 569. 1523: OL. Dl. 47.493. MDK-A-I-10, Oszvald, i" OL. Dl. 47.008. MDK-A-I-10, Oszvald. 1

5 Genthon, 1., 243; Pigler A.: A pápai plébániatemplom és mennyezetképei. Bp. 1922. is Pfeiffer 151. i'U. ott és 166. 18 Gerő i. m. 33. kép és a pápai volt ferences templom sekrestyéjében levő XVII. századi fogadalmi képen. X 130. PÁPAKOVÁCSI. Pápai járás. Nevéből arra következtethetünk, hogy a pápai uradalom kovácsainak faluja volt, amely a XIV. században már nemesi település és az is marad az egész középkorban.

1 Templomáról nem ismerünk okleveles adatot. Az 1698-as egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint

2 az elmúlt háborús időkben a falu temploma teljesen rommá lett, csak falai és tornya áll kerítetlen temetőben. Elképzelhető, hogy ez a templom középkori eredetű volt. i Csánki III. 239.; Ila-Kovacsics 324. 2 Pfeiffer 139. X 131. PÁPANYÖGÉR. Pápai járás. A pápai uradalomhoz tartozó királyi katonai kísérők, a kun eredetű nyögérséghez tartozók falva,

1 amely a XIV. század elején már az ugodi vár birtoka,

2 s az is marad a középkorban.

3 A XVI. század közepén elpusztult a falu. Egyházas hely volt, 1475-ben egy oklevél István nevű plébánosáról beszél.

4 i Ila-Kovacsics 325. 2 TT. 1832. 612. 3 Csánki III. 244. 1 OL. Dl. 45.612. BMMA - Waigand. X 132, PÁPASALAMON. Pápai járás. A Bakonyalján, a Bittva patak völgyében a XII. században szerezte meg a csallóközi Salamon nemzetség, nevét tőle kapta.

1 A XIV. század végén már a győri püspökségé.

2 A XV. században két faluból áll: a püspökség Egyházasés a Salamon nemzetségből származó kisnemesek Kis Salamon nevű településéből. A jobbágyfalu Egyházas jelzőjéből nyilvánvaló, hogy itt állt a templom,

3 amelyről semmi közelebbit nem tudunk. i Karácsonyi III. 24-29. 2 Csánki III. 249. 3 1464: Zichy Okmánytár X. 291. X 133. PÁPATESZÉR. Pápai járás. Az ugodi várnak a Bakony alján elterülő uradalmához tartozó falu. Nevéből valószínű, hogy eredetileg királyi szolgáltatók települése, amely később az ugodi várat építtető Csák nemzetség, illetve a várat utánuk birtokló családoké lett.

1 Egyházas hely, plébánosáról 1501-ből maradt ránk említés.

2 A temetőben álló templom 1698-ban romos volt, régóta csak falai álltak.

3 Régi, romos egyházát 1737-ben építették újjá.

4 i Csánki III. 256.; TT. 1893. 612. 2 Mon. Vespr. IV. 104. 3 Pfeiffer 143. * Ila-Kovacsics 329. L 134. PERE. Zirci járás. Elpusztult falu — Bátorkő várához tartozott a keleti Bakony erdejében. A XIII. században a várat építtető Csák nemzetségé,

1 a XIV—

XV. században a várat birtokló Újlakiaké.

2 139