A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

* Pfeiffer 140. 5 Aggházy Mária: A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. század' ban. Veszprém, 1937., 29. • 113. NAGYVÁZSONY. Veszprém járás. A fennmaradt oklevelekben alig szereplő Vázsony régi település volt, mert a birtokos Vázsony nemzetséget már a XIII. századtól említik.

1 A XIV—

XV. században a Vezsenyieké,

2 majd 1472-től Kinizsi Pálé.

3 Mindenszentek tiszteletére emelt templomáról csak 1425-ben hallunk,

4 de korábbi volt, ahogy azt az 1961— 62-ben történt helyreállítás eredményeiből tudjuk: a XIII. század vége felé épülhetett.

5 1481-ben Kinizsi későgótikus stílusban a vázsonyi pálos kolostort készítő műhellyel építteti át,

6 Szent István király titulussal. Az egytornyos, keletéit és sokszögzáródású szentéllyel épített, támpilléres templom nyugati oldalán a hajóval azonos szélességű előcsarnok, efelett kórus van. Tornya és nyugati homlokzatalakítása barokk, XVIII. századi. A hajót és a szentélyt gótikus hálóboltozat fedi. A szentély északi oldalán levő sekrestye is középkori, a szentély felől gyámköves ajtókeret díszíti. Déli homlokzatán későgótikus ablakok sora áll.

7 1961-ben állította helyre az OMF Sedlmayr János tervei alapján, az Éri István által vezetett megelőző régészeti feltárás nyomán. 1 Karácsonyi III. 132-133. 2 Éri István: Nagyvázsony. Bp. 1959., 7, 14., alaprajza ugyanott. 'и.о. 14-15. 4 HO. IV. 283., Békefi 85. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a Vázsonyra és középkori templomára vonatkozó ezeken kívüli adatok véleményünk szerint Tótvázsonyra vonatkoznak, s így azokat ott ismertetjük. 5 Sedlmayr János: A nagyvázsonyi Szent István templom helyreállítása. Műemlékvédelem, 1962. 1. Koppány 99-100., alaprajzzal. 6 Éri i. m. 52-57. 7 Koppány T. : Későgótikus építészeti emlékek a Balatonfelvidéken. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei. 2. 1964. 189 — 195., — alaprajzzal és részletek ábráival. X 114. NEMESGÖRZSÖNY. Pápai járás. A Marcal-menti Görzsönynek a templom körüli részét már a XV. század elején Egyházasgörzsönynek nevezték, később Felsőgörzsönynek. A faluról nevezett Gerseniek birtoka, mellettük egytelkesek is éltek itt.

1 Középkori templomáról egyetlen adatot sem ismerünk, de a falu XV—

XVIII. századi Egyházas-jelzője önmagában bizonyítja egyházának létét.

2 i Csánki III. 232. 2

1433., 1488.: Csánki i. h. 1641., 1666.: Ila-Kovacsics 185. L 115. NEMESLEÁNYFALU. Veszprémi járás. A ma Nagyvázsonnyal összeépült kis falu, a középkorban részben a veszprémi káptalané volt, részben egytelkes nemeseké.

1 Templomáról írásos adatot nem ismerünk. A helyi hagyomány szentjakabi romnak nevezi, feltehetően egykori titulusa nyomán.

2 Az egyhajós egyenes szentélyzáródású, alaprajzi formája után ítélve XIII. századi templom romja a falu temetőjében áll.

3 i Csánki III. 240.; ZsO. II/2. 6781.; Veszpr. reg. 283. 2 Éri István: Nagyvázsony. Bp. 1959., 63.; alaprajzzal. 3 Koppány 100 — 101., alaprajzzal. X 116. NEMESSZALÓK. Pápai járás. A Marcal-völgyi Szalókfölde középpontjában kialakult település a Szalók nemzetségbeli családok: Szalókiak, Hosszútótiak birtoka.

1 Két részből állott: a templom körüli Egyházas- vagy Felsőszalók jobbágyfalu,

2 Alsószalók pedig nemesi hely volt.

3 A szalóki Szt. Márton templom egyike a megye legrégibb nemzetségi egyházainak, 1271-ből maradt ránk róla az első adat.

4 1307-ben a nemzetség családjainak közös kegyuraságában volt.

5 1752-ben még állt,

6

1774-ben

7 puszta és elhagyott. i Csánki III. 251. 2 Ila-Kovacsics 335.; Csánki i. h. a Ila-Kovacsics 290-291. * HO. I. 53. s HO. I. 103. 6 Ila-Kovacsics 336., 8. jegyzet. 7 U. ott és 335. X 117. NEMES VÁMOS. Veszprémi járás. A Veszprém melletti, vámhellyel rendelkező falu királyi erdőőrök,

1 királynéi szakácsok

2 és egyéb szolgáltatók

3 települése volt, ahol a XI. századtól a veszprémvölgyi apácáknak,

4 a püspökségnek és a káptalannak is voltak birtokai.

5 A XIII. századtól a Rátót-nemzetség is birtokosa.

6 A középkor végén a királyi jobbágyok utódaiként itt élő egytelkesek mellett az apácák, a püspökség és a káptalan, valamint a Rátót-nb. Fajszi Ányosok faluja, Nagy- és Kisvámos néven.

7 Templomáról alig tudunk valamit. Egy 1304-ből származó oklevél határában két utat említ, amelyek az egyházhoz vezettek.

8 Plébánosát 1539-ben említik.

9 A középkori templom a mai ref. templom helyén állhatott, ezt a XVIII. században még fal kerítette.

10 1 Veszprémi káptalan lt. OL. U. 336. BMMA - Oszvald. 2 Csánki III. 258. 3 Szentpétery Krit. jegyz. 2639. 4 Csánki i. h. в U.o. 6 Karácsonyi III. 18. 7 Csánki i. h.; Ila-Kovacsics 292. 8 Ortvay : Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején. I. Bp. 1891., 812. ч Békefi 85. io MRT. 1/2., 34/1.; OL. Helytartótanácsi lt. Acta Relig. Lad. H. fasc. 4. OMF. — Baranyainé. X 118. NÉMETI. Veszprémi járás. Elpusztult falu. A Séd forrásvidékén települt szomszéd falvakhoz hasonlóan ez is pohárnokokból lett királyi vadászok települése,

1 akiket 1273 — 75-ben IV. László király sorolt részben a nemesek közé.

2 A királyi predialisták mellett a Lőrinte nembeli Essegváriaké a falu jobbágyi része.

3 Középkori templomát nem ismerjük. Domonkos nevű papja már 1333—34-ben szerepel a pápai tizedjegyzékekben.

4 1545-ben plébánosáé a szomszédos, akkor már lakatlan Szentistván falu malma.

5 1550-ben még működő plébánia volt.

6 A falu és temploma 1557-től lakatlan.

7 i Csánki III. 243. 2 Szentéptry Krit. jegyz. 2617.; HO. VIII. 151. 3 Karácsonyi II. 353.; АО. I. 525-526. 4 Mon. Vespr. II. 65, 73. 5 Ila-Kovacsics 361. « U. ott és 296. 7 U.o. X 119. NOSZLOP. Devecseri járás. A Bakony délnyugati lejtőjén fekvő falun a középkorban három birtokos osztozott : legnagyobb része — valószínűleg Csák örökségként — Ugod várához tartozott, második birtokosa a bakonybéli apátság volt, harmadik pedig a faluról elnevezett nemesi család, a Noszlopiak.

1 Szt. Margit szűz tiszteletére emelt egyházát okleveleink a XIV. század elejétől említik.

2 Kegyura a béli apát.

3 A török hódoltságot átvészelő falu egytornyos, boltozott temploma 1698-ban jó állapotban volt.

4 i Csánki III. 244.; PRT. VIII. 72, 296, 450.; Ila-Kovacsics 298. 2 1332: Csánki III. 244, 1342: PRT. VIII. 316, 1346: CD. X/4. 745-761.; PRT. VII. 119. 1408: PRT. VIII. 452. 1409: OL. Dl. 12. MDK-A-I-10, Oszvald. 1423: PRT. VIII. 452. 1425: TT. 1893, 612. 3 PRT. VIII. 72. «Pfeiffer 136-137, 137