A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

A Pápa közvetlen szomszédságában levő falu, bár többszörelpusztult, átélte a hódoltság idejét. Temploma 1698-ban is állt, kőtoronnyal, boltozott szentéllyel és romos sekrestyével; a körülötte lévő temető fapalánkkal volt kerítve.

3 Egy 1800-ban készített térkép a mai falun kívül, a „Gyöpre járó dűlő"-ben jelzi a pusztatemplom helyét.

4 amely valószínűleg a középkori Mezőlak helyével azonos. 1 Csánki III. 242.; Ila-Kovacsics 265. 2 OL. Dl. 48.006. MDK -A-I-10, Oszvald., Mezőlaki László fia Miklós 1373 körül óbudai várnagy. Lásd: OL. Dl. 91.802. MDK-A-I-10, Kenéz. a Pfeiffer 122. * BMRA - dr. Scherer J. X 104. MEZŐSZENTGYŐRGY, Fejér megye, enyingi járás (1950 előtt Veszprém megye). A fehérvári káptalan Sió-menti birtokai közé tartozott.

1 A falu patrocinium nevéből Szt. György tiszteletére épített XIII. századi templomára következtethetünk. Magára a templomra vonatkozó középkori adatokat nem ismerünk. Egy 1721-ből származó tanúvallomás szerint 1693-ban a régi templom romjaiból építették a protestáns templomot,

2 amely 1755-ben már barokk átépítésben állott.

3 i Csánki III. 252. 2 OL. Helytartótanácsi lt. Acta Relig. Lad. H. fasc. 4. OMF. - Baranyainé. 3 OL. Nádasdy lt. Okiratok II. no. 379. BMMA. X 105. NAGYALÁSONY, Devecseri járás Veszprémi várföld,

1 lakói később kisnemesek.

2 Alasun a XV. században két falu: Nagyalásony jobbágysorba kerülve nagybirtokosoké, a század végén Kinizsié, — Kisalásony egytelkeseké.

3 Templomáról középkori adatunk nincs, de feltételezzük, hogy az 1698-as egyházlátogatási jegyzőkönyvben leírt,

4 akkor már ismeretlen titulusú, torony nélküli egyháza középkori eredetű volt. i 1240: HO. VIII. 424.; Csánki III. 219.; Ila-Kovacsics 271. 2 Csánki i. h. ; Ila-Kovacsics i. h. зи.о. 1 Pfeiffer 124-125. X 106. NAGYBERZSENY. Devecseri járás. Elpusztult falu. A Torna-völgyi Berzseny már a XIV. században két faluból áll: Nagy- vagy Egyházas Berzsenyből, amely jobbágyfalu és Kisberzsenyből, amely egytelkesek faluja.

1 Szt. Mór hitvalló tiszteletére emelt temploma Nagyberzsenyben állott már 1398-ban

2

, de minden bizonnyal legalább egy évszázaddal előbb felépítve. Plébánosát 1466-ban

3 és 1523-ban

4 említik okleveleink. A falu és temploma a mai, nagyberzsenyinek nevezett malom körül állott. 1730-ban

5 még pusztatemplomként jelöli egy kéziratos térkép, a XX. század elején nyoma sincs," csak a körülötte levő középkori temetőt tartják számon. 1 Ila-Kovacsics 218, 273.; Csánki III. 223. 2 CD. X/2. 596.; Csánki III. 223.; Békefi 70. 3

OL. Dl. 16.344. BMMA - Waigand. * OL. Dl. 47.493. MDK -A-I-10, Oszvald; Békefi 70. 5 BMRA: Kamond. 6 U.o. X 107. NAGYBOGDÁNY. Devecseri járás. Bogdány a XV. században válik szét két falura : az Essegváriak Nagy bogdány jobbágyfalujára és a Bogdániak Kisbogdányára.

1 Egyházas hely volt. További kutatás feladata lenne kideríteni, hogy az 1400-ban említett Bogdan-i Szt. Katalin templom

2 vagy az 1433-ban említett Boghdan-i Szűz Mária egyház

3 volt-e Nagybogdány temploma. István nevű plébánosának nevét egy 1448-ból származó oklevél őrizte meg.

4 i Csánki III. 223.; Ila-Kovacsics 220, 273. 2 Mon. Vespr. II. 328. 3 Mon. Vespr. III. 88. * OL. Dl. 44.507. MDK-A-I-10. Oszvald. X 108. NAGYDÉM. Pápai járás. A falunak nevet adó Dém nemzetség falva, a megye északi szegélyén, a középkorban köznemesek birtoka

1 volt. Egyetlen adat emlékezik meg kápolnájáról: 1231-ben Dém nembeli Gug ispán fiainak, Péter fehérvári prépost, királyi kancellárnak, Jánosnak és Kozmának beleegyezésével bőven javadalmazta.

2 i Csánki III. 228.; Ila-Kovacsics 273. 2 CD. VII/1. 226-228.; Karácsonyi I. 396. X 109. NAGYESZTERGÁR. Zirci járás. Királyi fakitermelők bakonyi faluja,

1 amelyet 1401-ben adott Zsigmond király Fajszi Ányos Gergely veszprémi várnagynak.

2 A falu ettől kezdve az Ányosok birtoka volt.

3 Középkori templomáról nem ismerünk okleveles adatokat. Egy 1795-ös térkép a mai temetőben jelzi a régi templom romjait.

4 1 HO. III. 17. 2 ZsO. H/1. 978. 3 Csánki III. 230. 4 BMRA. - dr. Scherer J. X 110. NAGYGYIMÓT. Pápai járás. Gyimót a XIV. század első felében már két falu: Nagygyimót a váradi püspökség jobbágytelepülése, Kisgyimót egytelkeseké.

1 A század közepén csere útján a veszprémi káptalané lesz,

2 mellette az ugodi várnak

3 és a Marcaltői családnak

4 is vannak részbirtokai ott. Plébániatemplomát patrociniumának megjelölése nélkül 1460-ból ismerjük,

5 1480-ban pedig plébánosát említik.

6 Az 1698-as egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Szt. András apostol temploma régóta romosán áll, bár tornyában még volt harang. A körülötte levő temető nem volt bekerítve.

7 i Csánki III. 232. 2 1348-ban, u. ott. 3 Ila-Kovacsics 277. 4 ZsO. H/1. 2083. 5 Veszprémi káptalani magánlt. Gyimót 26. BMMA. — Oszvald. 6 TT. 1907, 381. 'Pfeiffer 141. X 111. NAGPYIRIT. Devecseri járás. A Marcal-menti egytelkes Pirit a XVI. században válik két részre: az egytelkesek lakta Nagy- vagy Egyházaspiritre és a Csoron család Kispirit jobbágyfalvára.

1 Középkori templomáról adatot nem ismerünk, de a XVI. századi falunév azt bizonyítja, hogy egyházas hely volt.

2 1 Csánki III. 247. ; Ila-Kovacsics 229, 283. 2 1495: Naghpyryth - Csánki i. h. 1567: Eghazas Pyryth — Ila-Kovacsics 283. X 112. NAGYTEVEL. Pápai járás. A nemesi Kis- vagy Adászteveltől Nagy jelzővel elkülönített jobbágyfalu a zirci apátságé volt.

1 Egyházas hely az apát kegy urasága alatt, amelynek név nélkül említett plébánosáról 1480-ból tudunk.

2 A XVII. század elején elpusztult a falu.

3 Temploma 1698-ban protestánsok kezén működött, boltozott szentéllyel és deszkázott hajóval, kerítés nélküli temető közepén. Tornya nem volt.

4 A következő század elején idegen telepesekkel népesítette be az apátság és számukra 1725-ben a régi templomot építette újjá.

5 i Csánki III. 256. 2 TT. 1907., 381. 3 Ila-Kovacsics 284, m