A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

a középkorban a nemzetségből származó családoké, főleg az Essegváriaké volt.

3 Szt. Márton püspök tiszteletére emelt egyháza régi lehetett, mert bár csak 1429-ben

4 és 1483-ban

5 kelt oklevelekben szerepel, Miklós nevű papja 1333-ban és 1334-ben 50—50 kis dénár pápai tizedet fizetett.

6 1 Karácsonyi Ií. 352.; Ila-Kovacsics 250. 2 Szentpétery Krit. jegyz. 183. 3

Csánki III. 241. 4 U. ott és Békefi 76. s OL. Dl. 45.942. - BMMA - Waigand. 6 Mon. Vespr. II. 65, 73. X 95. MAGYARPOLÁNY. Devecseri járás. A bakonybéli apátság birtoka volt a középkorban.

1 Szt. János egyházát már a XIII. századból ismerjük

2 romjait a XVIII. század közepén hordták el,

3 miután az új helyen újjátelepült falunak még a XVII. században felépült a temploma.

4 i Csánki III. 247. s PRT. VIIT. 294. 3 Aggházy Mária: A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században. Veszprém, 1937., 26-27. 4 Pfeiffer 136.; Ila-Kovacsics 252, 296. X 96. MARCALTŐ. Pápai járás. A Gutkeled-nemzetség Marcaltővi és Amadé ágának ősi birtoka ez a Marcal és a Rába közt, a középkorban négy megyében fekvő település.

1 Egyházas hely volt, bár középkori templomáról alig maradt ránk adat. 1380-ban az akkor Bősieknek nevezett Gutkeled nembeliek birtokosztozásában emlékeznek meg templomáról

2 i Karácsonyi II. 40, 42. 1380-1488: Csánki III. 241. 2 HO. I. 281. L 97. MÁMA. Veszprémi járás. Elpusztult falu. A veszprémvölgyi apácakolostor Balatonmenti birtokához tartozott, nevét már az alapítólevél is megemlíti. A XVIII. század elejéig, pusztulásáig, az apácáké és birtokos utódaiké.

1 Szt. László király tiszteletére épített temploma 1297-ben már állt.

2 1290 és 1311

3 között, majd 1410-ben találkozunk vele okleveleinkben, az utóbbi alkalommal megemlítve, hogy bár plébánia, Szárberény egyházának filiája.

4 A XVII. század végén tönkrement templomot 1702-ben helyreállították, északi oldalához új sekrestyét építettek.

5

1710 után a falu elnéptelenedett, temploma pusztulásnak indult. 1932-ig tető nélkül, jó állapotban állt, akkor a melléje épített új templomhoz felét lebontották. Az OMF. 1963-ban feltárta és 1964-ben romjait konzerválta.

6 1 Teljes történeti és építészeti feldolgozása a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményeinek 2., 1964. évi kötetében: Sz. Czeglédy Ilona Koppány Tibor: A Balatonfiizfő-mámai románkori templomrom. (141 — 159. oldal), alaprajza ugyanott. 2 CD. VT/2. 93-94. s Mon. Vespr. II. XLI-XLIV. 4 ZsO. H/2. 7286. 5 OL. Kamatai lt. Acta Jesuitica Irregestrata Fasc. 1. 27. s Koppány 88-89. X 98. MÁRTON HÁZAFÖLDE. Veszprémi járás. Elpusztult falu. A Séd forrásvidékén fekvő bakonyi falu a XII—

XIV. században a bakonybéli bencés monostor birtoka volt,

1 de már a XV. században elnéptelenedett.

2 A mártonházaföldi B. Szűz egyház egyike a megye legkorábban említett középkori templomainak, adatainkban 1161 és 1200 között szerepel.

3 1 Csánki 1П. 242. 2 1454-ben még a béli apát birtokaként említik: PRT. VII. 32-33., 159. 3 PRT. VIII. 269. X 99. MATÉHAZA. Pápai járás. Elpusztult falu. A Marcal árterében feküdt és a Zámbó család mezőlaki birtokához tartozott a középkor végén.

1 A XV. században egyideig Vitéz János érseké is volt, majd az ő itteni birtokrészeit 1443-ban a Lakiak és az Essegváriak kapták.

2 Középkori templomára vonatkozó adatot nem ismerünk, de egy 1824-ből származó kéziratos térkép az akkori Mátyusháza pusztától északnyugatra „Templom Rét" nevű dűlőt s ebben „Puszta Templomot" jelez,

3 amely Mátéháza egyháza lehetett. 1 Ila-Kovacsics 261. 2 Csánki III. 242, 279. 3 BMRA. - dr. Scherer János. О 100. MENCSHELY. Veszprémi járás. A megyei déli részén, a zalai határon fekvő Mencshely a középkorban nemesi falu,

1 lakói főleg egytelkesek.

2 Ismeretlen titulusú templomának papját: Sándort, 1333-ban írták össze a pápai tizedjegyzékben.

3 Egyházát csak 1584-ben említik.

4 Egy 1721-ben folytatott tanúvallomásban 1220-ból származó oklevelet idéznek, amely szerint akkor épült kápolnaként.

5 Az 1791-ben felépült evangélikus templom

6 1957-ben történt tatarozása közben annak déli homlokzatán román kapu és ablakok kerültek elő, tornyáról pedig kitűnt, hogy gótikus eredetű.

7 i Csánki III. 242.; Veszpr. reg. 29, 84, 98, 856. 2 U.o. 3 Mon. Vespr. II. 65. 4 Ila-Kovacsics 262. s OL. Helytartótanácsi lt. Acta Relig. Lad. H. fasc. 4. OMF. - Baranyainé. 6 Kemény-Gyimesy: Evangélikus templomok. Bp. 1944., 628, ? MRT. 1/2., 32/1.; Koppány 98-99., alaprajza ugyanott. X 101. MENYEKE, Veszprémi járás. Elpusztult falu. A veszprémvölgyi apácakolostor Sédvölgyi falvainak egyike Veszprém határában; a veszprémi káptalannak is voltak itt birtokai.

1 Középkori egyházáról csak hagyomány tudósít, mert ma már helye sem található.

2 Az egykori MOB irattár 1901/151. aktája beszél egyedül az itteni templomról, ennek nyomán került bele a szakirodalomba, egészen napjainkig.

3 i Csánki III. 242.; Ila-Kovacsics 263. 2 MRT. 1/2., 13/6. 3 Genthon I. 33. X 102. MESTERI. Veszprémi járás. Elpusztult falu. A veszprémi káptalan birtoka, amelyet már a korai birtokviszonyokat feltüntető, a XIV. század elején hamisított 1082-es összeírólevél is említ.

1 A Márkóhoz tartozó Csabberek puszta helyén volt, a XVI. század első felében pusztult el.

2 Templomos hely volt 1429 körül,

3 papját azonban már 1256-ban káptalani kiküldöttként találjuk a közeli Endréd határjárásánál.

4 Puszta templomát 1776-ban tanúvallomások említik,

5 ma helye felismerhetetlen.

6 i Csánki III. 242. 2 MRT. 1/2., 31/3. 3

TT. 1886., 568.; Békefi 77. 4 PRT. VIII. 294. 6 Ila-Kovacsics 263. 6 L. 2. jegyzet. X 103. MEZŐLAK. Pápai járás. A Pápa nemzetségből származó Mezőlaki, később Mezőlaki Zámbó család birtokainak központja.

1 A B. Szűz tiszteletére épített plébániatemplomát — valószínűnek tartjuk, hogy korábbi templom helyére — a XIV. század második felében Mezőlaki Miklós, a királyné óbudai várnagya építtette.

2 135