A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

10. Kádárta, réf. templom. 10. Kádárta, reformierte Kirche. 10. Kádárta — temple calviniste. 10. Кадарта, реформатская церковь. X 69. JAR. Pápai járás. Elpusztult kisnemesi falu a Bakonyban, a Bittva völgyében, amely a róla elnevezett családok birtoka volt a XIV—XV. században.

1 Egyházáról egyetlen középkori adatot ismerünk : eszerint 1377—78-ban plébánia, plébánosa Lőrinc fia Milós volt.

2 1860-as és 1868-as térképek még jelölik a mai Járiföld puszta mellett az elpusztult középkori falu helyét a templom helyével együtt.

3 i Csánki III. 235.; lla-Kovacsics 206. 2 OL. Dl. 42.378. MDK-A-I-10, Oszvald. s BMRA - dr. Scherer J. X 70. KAB. Veszprémi járás. A bakonyi királyi vadászok földjén a középkorban elnéptelenedett falu, amely már 1138-ban a dömösi prépostságé volt. 1453-ban Kabtheleke,

1 később Kabegyháza néven puszta településhely. A Kabegyháza névből következtetve egyházas hely volt.

2 Ezt bizonyítja, hogy templomának romjai még 1776-ban is álltak. 1900-ban már csak a helye volt meg, ma az sem azonosítható.

3 i Csánki III. 236.; Magyar Nyelv, 1936, 131. 2 GyőrfTy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. 1. 497. 3 Németh Gábor: Adatok Nagy-Vázsony történetéből. Veszprém, 1901. és MRT. 1/2., 47/1. X 71. KAMOND. Devecseri járás. A Péc nemzetség birtoka a XIV—

XV. században. Birtokosainak említése nélkül szerepel már 1252-ben is;

1 sőt Csánki szerint először 1062-ben említik.

2 A Péc nemzetség 1425—1433 közt lezajlott örökösödési perében Péci András prépost Kamondot a Jári Barocz családra hagyta.

3 1488-ban Felsőkamond az övék, Kamond pedig a Devecseri Csoronoké volt.

4 Ismeretlen elnevezésű egyházát a dömölki apát és kegyurainak 1252-ben írott egyezséglevele említi.

5 i PRT. XII. A. 437. 2 Csánki III. 237. 3 Nagy Iván: A Pécz nemzetség örökösödési pere. Bp. 1892, 14. 4 Csánki III. 237. 5 PRT. XII. A. 437. X 72, KAPUREV. Fejér megye, enyingi járás (1950 előtt a járás Veszprém területéhez tartozott). Ismeretlen helyű, elpusztult falu a megye délkeleti sarkában, a fehérvári káptalan birtokai között. 1382-ben az Enyingtől délre fekvő Hódos határjárásában említik a Csittényből Kapurévbe vezető utat.

1 A XV. század első felében Keresztúri Bocska Miklós és rokonai szerezték meg a fehérvári káptalantól. Szt. Mihály arkangyalról elnevezett kőegyházát 1418-ban

2 és 1427-ben

3 említik a Keresztúriakat birtokba iktató oklevelek. 3 Csánki III. 226. 2 OL. Dl. 94.161. OMF. - Kenéz. 3 OL. Dl. 94.162. OMF. - Kenéz. X 73. KARAKÓSZORCSOK, Devecseri járás. A XIII. század végén még egységes településből

1 a következő század elején válik szét a két Szörcsök : a Bors családé a róla elnevezett Borsszörcsök

2 és a kisnemesi Kis- vagy Kisfaluszörcsök,

3 amelyet a XV. században már Karakószörcsöknek

4 neveznek. A falu mai katolikus temploma helyén állott az 1338-ban említett kápolna.

5 Az elmúlt években végzett helyreállítás alkalmával középkori temetőt találtak a templom körül.

6 i Csánki III. 254. 2 L. Borszörcsöknél! 3 Csánki i. h. * Csánki III. 255. s АО. III. 445. 6 Molnár István tüskevári plébános szívás közlése. О 74. KÁDÁRTA. Veszprémi járás. A veszprémi káptalan uradalmához tartozó falu a középkorban.

1 Plébániatemplomáról közelebbit nem tudunk, de valószínűleg XIII. századi építmény volt. Plébánosáról 1494-ből

2 és 1550-ből ismerünk említést.

3 A XVI. század közepén elpusztult a falu és csak 1727-ben települt újjá, temploma 1702-ben rom.

4 Az 1721-ben felvett tanúvallomási jegyzőkönyv szerint a templomot a megelőző időben a katolikusok építették újjá Szt. Mihály tiszteletére; akkor szentélye volt romos.

5 A XIX. század végén romantikus átalakítás forgatta ki eredeti formájából.

6 A mai ref. templom tornya és hajója nyugati felének falai középkoriak, bár semmiféle eredeti részlet nem látszik rajtuk. (10. kép)

1 Rómer szerint egyenes szentélyzáródású volt. i Csánki III. 236. 2 Mon. Vespr. IV. 30. 3 lla-Kovacsics 210. « U.o. s OL. Helytartótanácsi lt. Acta Relig. Lad. H. fasc. 4. OMF. — Baranyainé. 6 Römer jkv. VII. 27. szerint az ajtó felett 1861-ben még olvasható volt egy 1706-os újjáépítést megörökítő felirat. 7 A közölt alaprajz a szerző felmérése. 9* 131