A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

X 75. KERESZTÚR. Zirci járás. Elpusztult falu. A Bakonybél melletti Mánchegy alatti kis település a béli apátság birtoka volt.

1 Szt. Kereszt kápolnája a béli monostort megerősítő, IX. Gergely pápa által 1230-ban kiadott oklevelében szerepel.

2 1232-ben II. András király birtokadományban részesíti a kápolnát,

3 amelyet még 1338-ban is említenek, mint a béli monostor remeteségét.

4 i PRT. VIII. 279.; Csánki IIT. 221. 2 U.o. 3 Szentpétery Krit. jegyz. 487. *PRT. VIII. 311. X 76. KERESZTÚR. Zirci járás. A Veszprémvarsány és Bakonyszentkirály közötti Keresztúr eredetileg Fény néven királyi udvarnokföld, amelyen királynéi és várnépek is laktak.

1 A XII. század közepétől Pannonhalma birtoka volt.

2 Szt. Kereszt tiszteletére emelt templomához Pannonhalmához tartozó remeteség kapcsolódott már 1185 körül.

3 1220-ban Szt. Kereszt tempomának falujaként szerepel,

4 amelyet 1225 és 1239 között

5 és 1270-ben

6 is említenek. A templom titulusát megörökítő nevű falut 1488-ban

7 és 1536-ban

8 is bencés birtokként írják össze. i Csánki III. 230.; PRT. I. 253. 2 Csánki III. 237. 3 PRT. I. 563. * PRT. I. 253. « PRT. I. 563. « Csánki III. 237. 'U.o. « Ila-Kovacsics 213. 11. Kerta, r. k. templom. 11. Kerta, römisch-katholische Kirche. 11. Kerta — église catholique. 11. Керта, реформатская церковь. 0 77. KERTA. Devecseri járás. Királyi udvarnokföld,

1 amely később Vázsonykő várának birtoka, s így a Vezsenyieké, Kinizsié, majd a Vázsonykői Horvathok után a Zichyeké.

2 SomlószőUössel együtt kezelt uradalom volt.

3 Egyházas hely, a XIII. század végén épített templomáról azonban nem ismerünk okleveles adatot. Plébánosát 1523-ban említi egy oklevél.

4 A katolikus templom 1966 nyarán végzett helyreállításakor tisztázódott középkori eredete; szentélyének egyenes záródású keleti végfalán csúcsíves résablak került elő. (11. kép.)

5 1 1272: Szentpétery Krit. jegyz. 2173.; Csánki III. 238. 2 Csánki i. h. 3 Ila-Kovacsics 213. 4 OL. Dl. 47.493. MDK-A-I-10, Oszvald. 5 A közölt alaprajz a szerző felmérése. • 78. KÉTTORNYÚLAK. Pápai járás. Lak a XIII. századtól a szomszédos Dálkán is birtokos Laki vagy Dálkai és velük rokon családok faluja.

1 A falut csak egy 1317-ben kiadott oklevél említi először,

2 de a családról az előző század elejétől ismerünk adatokat.

3 A közös őstől származó rokon családok közül csak a Hathalmiak érik meg a XV. századot, az övék a falu még a következő évszázadban is.

4 A kétségtelenül XIII. századi Szt. Mihály templomot 1360-ban említik először, a Lakiak, Dálkaiak és Hathalmiak birtokosztása alkalmával.

5 1378-ban, amikor Dálka és Lak között a veszprémi káptalan tart határjárást, újból említik Lak Szt. Mihály arkangyalról elnevezett egyházát.

6 Minden megnevezés nélkül találkozunk vele 1446-ban

7 és Bertalan nevű plébánosával 1401-ben.

8 Az 1698-as vizitáció jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy 1683-ban a faluval együtt a templomot is felégették a törökök.

9 Akkor már csak egyik tornya állott, pedig előtte két évvel nevezik Két Tornju Laknak a falut, éppen templomáról.

10 A török kiűzése után helyreállított templom 1889-ig állt egyetlen, déli tornyával. Ezévben villámcsapás következtében az is összedőlt. 1890-ben két toronnyal építették újjá.

11 1961-ben külsejét, 1964-ben belsejét állították helyre, akkor kerültek elő addig elfalazott déli románkori résablakai.

12 Alaprajzában és két tornya kivételével falaiban is középkori az egyhajós, íves szentélyű, keletéit templom. Nyugati homlokzatát Jakról származó hatást tükröző, gazdag keretezésű kapuzat díszíti. (12. kép)

13 i PRT. VIII. 92, 307.; АО. II. 496.; HO. III. 169. 2 Iványi Béla: A Hathalmy család és középkori címereslevele. Turul, 1942. 74. 3 1214: OL. Dl. 91.934. OMF. - Kenéz. 1 Iványi i. m.; Csánki III. 240. s OL. Dl. 41.424. BMMA - Waigand. 6 OL. Dl. 91.849. OMF. - Kenéz. » OL. Dl. 93.060. OMF. - Kenéz. » ZsO. H/1. 938. »Pfeiffer 138. 10 Pákay Zsolt: Veszprém vármegye története a török hódoltság korában,. .. Veszprém, 1942., 112. 11 Tóth Endre: A pápai ref. egyházmegye története. Pápa, 1927., 42—43 12 Waigand Mária és Gerőné, Krámer Márta szíves közlése. 13 A közölt alaprajz a szerző felmérése. X 79. KIRÁLYSZENTISTVÁN. Veszprém járás. A Séd-völgyi püspöki uradalomhoz tartozó falut a veszprémi vár földjéből kapta a püspökség és a káptalan.

1 A falu nevéből következtethető Szt. István király tiszteletére épült temploma plébániás volt és a XIII. század második felében épülhetett. A templom középkori említését nem 132