A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében

я Békefi 73. е U.o. ? Mon. Vespr. III. 324. 8 Mon. Vespr. IV. 43. 9 Ila-Kovacsics i. h. 10 OL. UC 37/17., MRT. 1/2,. 21/1. " U.o. X 62. H/ÍL/MS/l. Devecseri járás. A Lőrinte nemzetség, illetve a belőle származó Essegvári család birtoka.

1 Szt. Kozma és Dómján tiszteletére emelt kőegyházát először a Lőrinte nemzetség tagjainak 1341-es birtokosztozásában említik.

2 i Csánki ПГ. 233.; Ila-Kovacsics 196 — 197.; az Essegváriak 1272-ben kapták: Szsntpétery Krit. jegyz II. 2223. 2 OL. Dl. 66.623. — Sz. Czeglédy Ilona szíves közlése. X 63. HATHALOM. Pápai járás. A Csák nemzetség bakonyi birtokához tartozó falu volt, amelyet I. Károly király 1326-ban szerzett vissza tőlük.

1 1337-ben a Pápa melletti Kéttornyúlakon birtokos Dálkai Miklós kapta meg.

2 Az ő utódai a Hathalmiak, a falu részbirtokosai, mellettük a Gicziek is birtokosok.

3 Egyházas hely volt, plébánosa 1360-ban szerepel a falu népével együtt.

4 1 Veszpr. reg. 172. 2 Iványi Béla: A Hathalmy család és középkori címereslevele. Turul, 1942. 75. :i Csánki III. 233. i PRT. VIII. 105. 340. X 64. HEREND. Veszprémi járás. Bakonyherend

1 a középkorban részben a veszprémi káptalan, részben a vázsonykői vár birtoka volt.

2 Egyházas hely volt, bár csak annyit tudunk róla, hogy 1550-ben még működő plébánia.

3 i A Bakony-jelző megkülönböztetés a Balaton-Felvidéken levő másik Herendtől, amely a mai Szentjakabfa határában volt. 2 Csánki III. 233. 3 Ila-Kovacsics 200. X 65. HIDEGKÚT. Veszprémi járás. A vázsonyi medence déli szélén fekvő falu a középkorban két település: Felső- és Alsóhidegkút. A Xül. században még osztatlan és az Atyusz nemzetség birtoka.

1 1294-ben már a hántai prépostnak is vannak itteni földjei,

2 1318-ban pedig a veszprémi püspöké Felhidegkút.

3 1488-ban Felsőhidegkút a faluról elnevezett Hidegkútiaké, Alsóhidegkút pedig a Fajszi Ányos családé.

4 Szt. György itteni temploma 1318-ban már állt,

5 1343-ban pedig határozottan megmondják, hogy Felhidegkúton áll és filiális hely.

6 A XVII. század végén elnéptelenedő és új helyre telepedett falutól

7 nyugatra 1779-ben még állt a kéttornyú templomromjaidé 1834-ben már lerontottkéntemlítik,

9

1864-ben pedig csak alapfalai voltak meg.

10 i Karácsonyi I. 135. 2 CD. VI/1. 289.; Karácsonyi III. 43. 3 Veszpr. reg. 90. 4 Csánki III. 233. 5 Veszpr. reg. 90. 6 OL. Dl. 40.908. MDK-A-I-10, Oszvald. 7 Ila-Kovacsics 280. » MRT. 1/2., 24/2. 9 Oláh János: Balaton mellyéki tudósítások barátságos Levelekben. Tud. Gvűjt. 1834. III. 86. io L. 8. jegyzet, 24/4. X 66. HIMHÁZA. Veszprémi járás. Elpusztult falu. A Herendhez tartozó Himrét oldalán feküdt ez a XIV. századi kis falu, a veszprémi vár bakonyi vadászainak birtoka.

1 A század közepén már a Szalók nembeli Himfiek őséé, Németi Heim comesé, Nempti sive Heymhaza néven.

2 Később is a Himfieké, de a XV. század végén már nem írják össze, puszta.

3 Szt. Miklós tiszteletére emelt templomát 1373-ban említik.

4 i Csánki III. 233. 2 U.o. 3 Ila-Kovacsics 202. 4 Csánki i. h. X 67. HOMOKBÖDÖGE. Pápai járás. Bedege 1243-ban a királynéé. Az őt szolgáló Scemeyn királynéi aranyművest és rokonait ekkor emeli ki a király falusi nemzetségéből és nemesekké teszi őket.

1 Ők lehettek az ősei a XV. század végén élő egytelkes nemeseknek. A falu már a XIV. században két településrészből áll: Egyházas — és Homokbedegéből.

2 Az előbbiben az Uzsaliak birtokosok az egytelkesek mellett, az utóbbi Korontáli Mihályé és egytelkeseké 1488-ban.

3 Templomáról közelebbit nem tudunk. 1373-ban,

4 1424-ben,

5 1488-ban

6 említik Egyházasbedegét, 1480-ban

7 és 1522-ben

8 plébánosát név nélkül, 1518-ban

9 és 1519-ben

10 pedig Sebestyén egyházasbedegi plébánost. A török hódoltság idején lakatlanná vált helyiségről 1698-ban feljegyezték, hogy nincs egyháza.

11 i Szentpétery Krit. jegyz. 734. 2 Csánki III. 221. 3

U.o. «U.o. s U.o. 6 U.o. 'TT. 1907, 381. 8 PRT. VIII. 569. 9 OL. Dl. 47.261. BMMA - Waigand. io OL. Dl. 47.318. BMMA - Waigand. ii Pfeiffer 141. X 68. ISZKAZ. Devecseri járás. Területén már a XIII. század elején három falu volt: Felső-, Közép- és Alsóiszkáz. Felsőiszkázt birtokosairól, a vásárhelyi apácákról Apácaiszkáznak, templomáról Mindszentiszkáznak is nevezték. A kisnemesi Középiszkáz kápolnájáról Kápolnás-Iszkáz, az eleinte ugyancsak nemesi, a XIII. század közepétől а Рок nemzetség Pöki ágának kezén levő Alsó- vagy Töttösiskázt Pokiszkáz néven is említik.

1 Felsőiszkáznak a mai rk. templom helyén állott középkori temploma: Mindenszentek parochiális egyháza, a vásárhelyi apácák Somló környéki, nyolc falura kiterjedő birtokának központi plébániatemploma volt.

2 Valószínűleg ennek papja az 1270-ben említett Beatus.

3 Magát a templomot 1338-ból

4 és 1400-ból

5 származó oklevelek említik, plébánosát 1348-ból,

6 1495-ből

7 és 1523-ból

8 ismerjük. A falut temploma után 1488-ban

9 Myndzenth Izkaznak, 1542-ben

10 Eghazas lzkaz-nak írták. Az 1698-as egyházlátogatási jegyzőkönyv

11 jó állapotúnak, az egész pápai esperesség egyetlen katolikus plébániájának írja le. Az egyhajós, síkmennyezetes, boltozott szentélyű templomnak kőből épített tornya volt. Mindkét oldalához egy-egy kápolna csatlakozott. Belsejében falazott főoltár, mellékoltár, szószék, keresztkút, falba épített pasztofórium és fából ácsolt kórus volt. — A jelenlegi eklektikus templom építésekor, 1880 körül bontották le az akkor kisebb barokk átalakításokkal még többségében középkori templomot. i Ila-Kovacsics 99, 186, 233.; Csánki III. 235.; - Kápolnás-Iszkáz: Csánki III. 239., 1488-ban. A kápolna romjai a falun kivül 1752-ben még látszottak: Pfeiffer 163. 2 Lukcsics P.: A vásárhelyi apácák története. Veszprém. 1923., 22. 3 HO. VIII. 133.; Szentpétery Krit. jegyz. 1996-1997., - Lukcsics P. i. im. 77. 4 Lukcsics i. m. 22. 5 Mon. Vespr. II. 323.; - ZsO. II/1. 557. 8 Lukcsics i. m. 22. 1 OL. Dl. 46.296. MDK-A-I-10, Oszvald. » OL. Dl. 47.493. MDK-A-I-10, Oszvald. 9 Csánki III. 235. io Ila-Kovacsics 186. ii Pfeiffer 127. 130