A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Entz Géza: A Veszprém megyében végzett műemléki helyreállítások tudományos eredményei

alatt készült а ХШ. század közepén. A templom jól párhuzamba állítható az egyetlen ma is ép ciszterci egyházzal (Bélapátfalva). A kolostornak ugyan csak egy, a keleti szárnya került napvilágra, ennek részletei és általános szerkezete mégis világosan egyezik hasonló ciszterci megoldásokkal. Az érett és későgótikus kolostorok kitűnő és aránylag ép példáit sikerült feltárni a salföldi és a nagyvázsonyi pálos kolostorok esetében. E kutatások fontos eredménye, hogy a részletektől eltekintve az épületfajta általános szerkezetét tisztázta.

9 Nagyon jelentős az a munka is, amely a megyében levő várak feltárása érdekében történt. A szigligeti vár részleges és a nagyvázsonyi, valamint a sümegi vár teljesnek mondható régészeti vizsgálata nemcsak e várak sajátosságait derítette fel, hanem Budától és Visegrádtól eltekintve az első olyan korszerű módszerekkel végzett ásatásoknak tekinthetők, amelyek várépítészetünk XIII—

XVII. századi fejlődését általában is megvilágítják. Szigligeten és Sümegen a kutatásra támaszkodó helyreállítás igen szemléletesen mutatja, hogyan bontakozott ki a XIII. századi négyszögű öregtoronytól és az azt közvetlenül körülvevő korai vármagból az egyre bővülő, előbb kaputornyokkal, majd bástyákkal megerősített várfalgyűrűn keresztül a török hódoltság végvára. Nagyvázsonyban a lakótornyok egyik legkésőbbi, XV. századi példája maradt meg. Az ottani egykorú és a XVI. századi erődítések teljes rendszere lényegében sértetlenül ma is látható. A vázsonyi vár XVI—

XVII. századi megerősítése bőven felhasználta az 1552-ben 1 A római és középkori épületek kapcsolatára nézve a keszthelyi és tapolcai járás területén. 1. Veszprém megye régészeti topográfiája (Magyarország régészeti topográfiája I.) Budapest, 1966. a megfelelő helyeken. A Balaton melletti római villákra. 1. B. Thomas, Edit: Römische Villen in Pannonién. Budapest, 1964 és ua: Római villák a Balaton vidékén. Budapest, 1961. A balatonfüredi (siskei) ásatást ismertette Valter Ilona 1967. III. 30-án megtartott előadása a Régészeti Társulatban. 2 Veszprém megye régészeti topográfiája. 81—87 és az ott megadott bibliográfia. 3 U. o. 185 —187 és az ott megadott bibliográfia. 4 Kampis Antal: Tihany műemlékei. Budapest, 1957. A plamettás kőre 1. G. Krámer Márta—Tóth Sándor: A tihanyi apátsági templom és kolostor 1965. évi felújítása. Műemlékvédelem 1966. 234 — 237. 5 H. Gyürky Katalin: Die St. Georg-Kapelle in der Burg von Veszprém. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae. 1963. 341 —408. Erdei Ferenc —Koppány Tibor: A veszprémi Szent Györgykápolna romjainak állagvédelme. Magyar Műemlékvédelem 1961 — 1962. Budapest, 1966. 89-92. 6 Kozák Károly: A zalaszántói templom feltárása és környékének középkori tönénete. Archaeologiai Értesítő. 1962. 220 — 237. U. a. : A lovászpatonai evangélikus templom feltárása és helyreállítása Magyar Műemlékvédelem 1959-1960. Budapest, 1964. 149-165.. Sz. Czeglédy Ilona—Koppány Tibor: A középkori Ecsér falu és tempSeit 1953 ist auf dem Gebiete des Komitats Veszprém ein planmäßiger Denkmalschutz im Gange. Als eine Vorbedingung dieser Arbeit wurde die Forschung nach alten Gebäuden auf einer breiten Grundlage in Angriff genommen und hat bedeutende Resultate erzielt. An dieser Arbeit hat neben dem Landesinspektorat für Denkmäler auch die Direktion der Museen des Komitats Veszprém einen aktiven Teil genommen und sicherte die ständige Möglichkeit der Publikation in der Zeitschrift „Közlemények". Die mit den Denkmälern verknüpften Forschungsarbeiten bilden die Grundlage für die wirklichkeitstreue Wiederherstellung und darüber hinaus führen sie felrobbantott helybeli páloskolostor magas művészi színvonalú gótikus és reneszánsz részleteit bizonyságául annak, hogy az akkori háborús idők milyen súlyos kulturális áldozatokat kívántak meg. A szóban forgó töredékek közül csak Kinizsi Pál és Horváth Márk vörösmárvány síremlékét, a lovagjelenetes domborművet és a kerubfejes töredéket emelem ki, mint amelyek a gótika és reneszánsz együttes életének, a királyi udvar művészeti kisugárzásának egyképpen kiemelkedő példái. Végül a szóban forgó várak a zalavári várral együtt hitelesítik Giulio Turco 1569 és 1572 között készített felvételeit. Ezáltal a Turco által felmért más várak feltárása is könnyebbé válik. Ugyanezt a következtetést vonhatjuk le a várpalotai vár esetében is, ahol a legújabb kutatásoknak sikerült a Turco alaprajzot megelőző. 1400 körüli palotának lényegi tisztázása. Már az eddigi eredményekből is kitűnik, hogy e korai, a jelenlegitől eltérő szerkezetű és kialakítású palota gótikus világi építészetünk egyik legjelentősebb képviselője.

10 Az elmondottakból kitűnik, hogy Veszprém megyében végzett műemléki kutatások nemcsak a helyreállítások lehetőségét biztosították, hanem jelentékeny mértékben előrevitték történeti és művészettörténeti tudásunkat. Ezen túlmenően módszerben is úttörő munkát végeztek, amelynek tudományos és gyakorlati tapasztalatait műemlékvédelmünk az egész országban gyümölcsözően hasznosíthatja. Entz Géza loma. Archaeologiai Értesítő. 1964.41—61. — A mégközöletlenfelsőörsi feltárást Éri István és Tóth Sándor végezték. 7 Éri István —Gerőné Krámer Márta —Szentléleky Tihamér: A dörgicsei középkori templomromok. Magyar Műemlékvédelem 1959 — 1960. 95 — 116. Az egregyi templom kutatásáról 1. e kötet megfelelő tanulmányát. Kozák Károly: A románkori egyenes szentélyzáiódás hazai kialakulásáról. A szigligeti avasi-templomrom feltárása. Magyar Műemlékvédelem 1961-1962. 111-133. Sz. Czeglédy Ilona-Koppány Tibor: A Balatonfűzfőmámai románkori templomrom. Veszprém megyei Múzeumok Közleményei. II. 141 — 160. Berhidára 1. e kötet megfelelő tanulmányát. A többi románkori templomokról öszszefoglalóan ír Koppány Tibor: A Balatonfelvidék románkori templomai. Veszprém megyei Múzeumok Közleményei. I. 81 — 114. 8 Sz. Czeglédy —Koppány: A középkori Ecsér. — A csepelyi udvarházra 1. Éri István; Nagyvázsony. Budapest, 1959. 62. 9 A gyulafirátóti kolostor ásatását Pamer Nóra végezte. Említi Dercsényi Dezső: Műemlékvédelmünk újabb tudományos eredményeiről. Műemlékvédelem 1965. 132. — A salföldi ásatásra 1. Veszprém megye régészeti topográfiája. 135 — 136. — A nagyvázsonyi pálos kolostorra 1. Éri István i. m. és u. a. : A nagyvázsonyi pálos kolostor leletei. Magyar Műemlékvédelem 1959-1960. 85-94. io Kozák Károly: Szigliget. Budapest, 1961. Koppány Tibor —Kozák Károly: Sümeg. Ütikalauz. Budapest, 1965. Éri István: Nagyvázsony. Budapest, 1959. Balogh Jolán: A vázsonyi kerubfejes töredék. Veszprém megyei Múzeumok Közleményei. II. 225 — 230. auch zu wichtigen wissenschaftlichen Resultaten. Während der letzten anderthalb Jahrzehnten wurden zahlreiche Gebäude von der Römerzeit an bis in die Türkenzeit hinein freigelegt. Diese Arbeit hat nicht nur auf die reiche architektonische Vergangenheit des Komitats Veszprém und des nördlichen Balatonufers Licht geworfen, sonder hat sie des öfteren das Ziehen von Folgerungen nationaler Bedeutung ermöglicht. Neben der Villa von Örvényes, die aus den Jahrhunderten 1—4 der Römerzeit datiert, sind beachtenswert diejenigen Ausgrabungen, die davon zeugen, daß die römischen Gebäude und Ansiedlungen im Mittelalter gern ausgenützt Jegyzetek Wissenschaftliche Ergebnisse der Wiederherstellung von Denkmälern im Komitate Veszprém 115