A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Veszprém, 1967)

Éri István–Gopcsa Katalin–Gedai István–Huszár Lajos: Újabb Veszprém megyei éremleletek

2. A leletben előforduló pénzek verdéi. 2. Münzwerke der im Funde vorkommenden Münzen. 2. Les ateliers de monnayage des pièces de la trouvaille. 2. Мастерские по чеканке монет, где были изготовлены найденные вкладе деньги. A LOVASPUSZTAI LELETBEN ELŐFORDULÓ PÉNZEK VERDÉI 1. Magyarország 2. Alsó-Ausztria 3. Felső-Ausztria 4. Steierország 5. Karinthia 6. Tirol 7. Krajna 8. Csehország 9. Szilézia 10. Augsburg 11. Bajorország 12. Bajor-Kur-Pfalz 13. Bajor-Pfalz 14. Pfalz-Neuburg 15. Brandenburg 16. Glatz 17. Hall 18. Henneberg 19. Isny 20. Kempten 21. Konstanz 22. Leuchtenberg 23. Nördlingen 24. Oettingen 25. Passau 26. Regensburg 27. Salzburg 28. Schaffhausen 29. Überlingen Bizonytalan 304. Meghatározhatatlan pfennig 2 db Magyarország területén a XVI.—XVII. századi állandó hadszíntér-okozta bizonytalanság számtalan ember „vagyonának" földbekerülését okozta, s a török, de nemkülönben a császári hadak dúlásai eredményeképpen ezek a „vagyonok" ma előkerült leletté, történeti forrássá alakultak. E két évszázad éremleletei alapján pontosan kimutatható a Kárpát-medence pénzforgalma, a leletek léte és összetétele pedig fontos adatokat szolgáltatnak gazdaságtörténeti és helytörténeti kutatásokhoz. Mindenekelőtt kíséreljük meg a lelet elrejtési idejének és körülményeinek meghatározását. Utolsó előforduló évszám I. Ferdinándnak egy 1542-es veretű magyar dénára, a lelet tehát csak ezután kerülhetett földbe. Ha csak felidézzük az ezt követő néhány év történetét, kissé merésznek tűnik, hogy a lelet elrejtését kapcsolatba hozzuk valamely történeti eseménnyel. Szinte állandó volt a pusztítás. Lovas a XVI. században premontrei apácák tulajdona. Lakosai viszonylag jó körülmények között éltek, mert urbáriumuk elviselhető. 1531-ben 12 lakott portája volt, két szegény jobbágy és két lakatlan telek. Ez a folytonos dúlás következtében fokozatosan csökkent; 1570-ben már csak 8 lakott, valamint 5 és fél lakatlan telek tartozott a településhez.

2 Az apácabirtokon nem volt nyugodt élet ; földesurak hatalmaskodásai, egymásközötti torzsalkodások, török becsapások pusztították a népet. Lovast különösen két földesúr, Erdődy Péter, Bakócz Tamás érsek öccse és Csoron János sanyargatta. Ennek mérvét mutatja, hogy 1544-ben a király felszólítja Erdődy Pétert, a vásárhelyi apácák kegyurát, tartózkodjon az ilyen zaklatásoktól.

3 Igen sok pusztítással járt a János és Ferdinánd hívei közötti küzdelem is. Legnagyobb azonban a török veszély volt. Röviddel Mohács után megjelentek Veszprémben, 1531-ig már 8 helységet pusztítottak el.

4 1532-ben írta Choron András Bécsbe, hogy a török az utóbbi években hétszer támadta Sümeg és Devecser vidékét.

5 1540-től állandósul a török rablás Veszprém megyében, 1546ban felégeti Somlót is, míg 1552-ben elfoglalja Veszprém várát, a területet végleg megszállja. Mint látjuk, egy éremlelet földbekerülésének 1542 után itt számtalan oka lehetett, egyik vagy másik hadjárathoz kötni bizonyíthatatlan feltételezés. Mindezek ellenére meg kell említeni egy eseményt, mert rendkívül kézenfekvő leletünkkel kapcsolatba hozni. Ez az 1543-as első nagyobbarányú pusztítás.

6 1543-ban + LELdbHELV • Ь50 DB О 160-250DB • 50-150 DB ® 250 FELETT a török Valpót, Siklóst és Pécset elfoglalva július 22-én Budára ért, s míg a fősereg Esztergom ellen indult, addig a rabló csapatok, mintegy 80 ezer török és tatár Veszprém és Győr megyéket pusztította.

7 Igen nagy fenntartással, de mégis gondolhatunk arra, hogy ez lehetett okozója leletünk elrejtésének. Éremleletek összetételének vizsgálata rendkívül fontos egy ország pénzforgalmának kutatásában. Ám ennél a leletnél éppen összetétele int óvatosságra pénzforgalmi meghatározásoknál. Legfeltűnőbb a magyar pénzek csekély száma. Az aranyakat leszámítva mindössze 1,17 százalékát alkotják a leletnek. Fel kell tennünk tehát azt a kérdést, valóban az itt forgott pénzekből állt össze a lelet ? Vagy talán gondolhatunk arra, hogy többé-kevésbé ebben az összetételben került az országba? Még az öt Mátyás-arany is az utóbbit látszik bizonyítani, mert ezek forogtak a szomszédos nyugati területeken is. Ha Magyarország területén forgott pénzekből állt volna össze a lelet, akkor — eltekintve, hogy több magyar ezüstöt kellene tartalmaznia — öt arany közül későbbinek is kellene lenni Mátyásénál. Ha egy — feltételezhetően — Ausztria területén összeállt zárt lelet idekerülésének módját vizsgáljuk, két lehetőség jöhet számításba. Kereskedő hozhatta, vagy zsoldosé lehetett. De csak elsődlegesen. Másodlagosan helyi ember helyezhette a hazai készítményű edénybe,

8 s talán tehette hozzá a néhány magyar dénárt, s rejthette el házának közelében valamely fenyegető ellenség elől. Mindez azonban csupán a leg100