A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)
Keve András: Madártani szempontok a Keszthelyi-öböl eliszaposodásának kérdéséhez
Szabi 5. A Zala-szabályozás térképe 1896-ból Hertelendy és Szalás után. 5. Die Regelung des Zala-Flüsschens im J. 1896 nach Hertelendy und Szalás. 5. Plan de la régularisation de la Zala, de 1896, d'après Hertelendy et Szalás 5. Карта регулировки реки Зала в 1966-м году по Хертеленди и Салашу régebben ásott árapasztó 3 méter fenék szélességgel egész harántékkal s szintén 0,8% o fenék emelkedéssel szélesíttessék és mélyítessék ki. 7. Miután а В—F-ig a Zala főárkába tétetni szándékolt mélyítések kerülő árok nélkül kivihetők nem voltak, a Zala régi folyása pedig e czélra már nem használható, e két pont között egy 2,85 fenék szélességű fél harántékú s 0,2% 0 fenék emelkedésű a főárokkal párhuzamos árkot húzatni, melyen a Zala közép és kis vize elvonulhasson azon idő alatt, míg a főárokba a tervezett munkák tétetni fognak. Ezen árok csak ideiglenesnek terveztetett. Az 1888. május 30-án tartott közgyűlés azonban, tekintve, hogy erre maga az iszapos Zala, de az ebbe ártérhosszat beömlő torrensek által okozandó nagyobb mérvű iszapolás kiemelése alkalmával mint kerülő árokra ismét szükség fog lenni, de különben is a csekély emésztési szelvényű főmeder mellett, mint árapasztó mindenkor jó szolgálatot tesz, állandóan fenntartandónak fogadták el. 8. Tapasztalva a társulat, hogy a Zala, különösen tavaszi víz idején, a Balatonba ömlésnél elvesztvén sebességét, száz méterekre terjedő hosszú zátonyt iszapol el, mely a víz szabad lefolyását akadályozza, tervbe vett évenkint ezen zátonyokat és Diási és Zala torkolatok között В С egyenes vonalba 8 méter szélessen átkotorni s a Balaton fenékről is harminc cm-t kikotorva 50—70 cm mély árkot készíteni s ez-által a két torkolat között egyenes s a nyári vizek elvezetésére elegendő szabad folyást biztosítani. Megjegyzendőnek találom, hogy a nagy és kis Bala365