A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Keve András: Madártani szempontok a Keszthelyi-öböl eliszaposodásának kérdéséhez

tont összekötő A A' folyásnak a Zala vízlecsapoló társulat igazgatósága felügyelete alatt s utasítása szerint leendő kitisztítására s állandó tisztán tartására a keszthelyi, balatonszentgyörgyi és zalavári uradalmak s a Zala vízlecsapoló társulat szerződésileg kötelezvék és ezek kötelezettségüknek rendesen eleget is tesznek. Az 1—7. elsősorolt munkák bevégeztettek, úgy elkészült az idén a 8. sz. alatt jelzett árokkotrás is, csupán a Diási átmetszés torkolatánál van az átkotrás 50 méter szélesen jobb és bal felől part nélkül hagyva, hogy azon a kis Balatonba a Zala felesleges, az Almás folyás s egyéb kisebb tápvizek által felszaporodott víztömeg a Diási átmetszésbe befolyhasson. Az összes munkálatok 54—55 ezer forintba kerültek, árok fenntartására évenként a társulat kiad 900—1000 forintot. A vízlefolyási viszonyok tetemesen javultak, nyári árvizek még az alsó részeken is ismeretlenek, s így a területek haszonvétele biztos; a tavaszi hó olvadási s az őszi árvizek pedig, midőn t.i. a Zala egész csapadék körébe hosszantartó, nagyobb esők vannak, az áradások 7—10 nap alatt elhúzódnak. Keszthely 10. október 1894/' E jegyzőkönyvből kiviláglik, hogy a lecsapolás tetemes vízszint csökkenést ért el már a múlt század közepén, amint az /836-os térképen is látható, és hogy az Ingó — s Kereklápnak nevezett — részek nagy darabot hasítanak ki a víz felületéből, pedig ez a feltöltődés, még a szabályozás előtt ment végbe. Hertelendy ismerteti továbbá, hogy 1851-ben a munkálatokat meggyorsítják, s a Hídvég és Magyarod közti Zala-medret megásatják; 1854-ben ásták meg a mellékárkokat. Warga szerint а 1886-ban „vágják át" a Diás-szigetet, helyesebben a két Diás-sziget közti szűkületet felhasználva, azt kiegyenesítik, kimélyítik és kiszélesítik, és ezáltal az ún. ,,Folás" veszt a jelentőségéből. A jegyzőkönyv alapján leírt Zala szabályozásának menete tehát megdönti az utóbbi időben vallott felfogást, a sajátomat is, hogy az a felsőbb szakaszon indult volna meg. Ellenkezőleg Hídvégnél az akkori torkolatnál kezdték és haladtak felfelé. A Kisbalaton feltöltődésén azonban, ha nem is az elképzelt módon, de lényegében nem változtatott a végzett vízügyi ténykedés. Az 1850 körüli Festetics-térképen a Zala torkolata már Hídvégtől jóval északabbra éri el az akkor még Balaton öbölnek nevezhető vizet. A vízfelületen azonban a Hertelendy—Szalás-fé\e térkép szerint a gátat még nem húzták meg, csak szaggatott vonal jelzi tervezett helyét, és a jegyzőkönyből sem világlik ki egészen tisztán mennyire haladtak ezek a munkálatok. Steffel Gábor szíves szóbeli közlése alapján 1922 előtt itt nem volt igazi gát, csak „sározás", vagyis a helyszínen kiemelt iszapból ideiglenes gátak voltak készülőben. Hertelendy szerint az 1895. VI. /7-iki közgyűlés bejelenti, hogy a munkálatokat befejezték, a fenéki híd s a kehidai töltés közötti 35 km hosszú főcsatorna és 13 km hosszú mellékcsatornák elkészültek.— (Igen hálás vagyok Castelli Árpád főmérnök úrnak, aki szíves volt figyelmemet felhívni erre a könyvre.) A Kisbalaton körül szűkülő gyűrű megértéséhez megemlítendő még, hogy /526-ban a fenéki átjárót megerősítették s hidat vertek rajta. így lett a Balaton öbölből ,,Kis Balaton", vagyis egy önálló tó, melyről még a XIX. század végi hivatalos útinapló térképek is tanúskodnak. Az 7595-ben lezárt szabályozási munkálatokat az 1922-ben alakult „Kisbalaton Vízrendező Társulat" folytatta. Megépítik a végleges töltéseket most már az egész öblön, helyesebben most már tavon át, és kiépítik egészen a Nagy Balatonig. így az ú. n. „Folás", mely nyugatról kerülte meg a Diás-szigetet, teljesen elveszti jelentőségét, csak a neve marad fenn a lakosság körében; a Zala Fenékpusztánál ömlik a Nagy-Balatonba. Ott rakja le végérvényesen a hordalékát. A „Kis Balaton" feltöltődése 1895-1922 közt rohamos méreteket öltött, hiszen a Hídvégtől északra, valamint a körülötte fekvő területeken már nem tudta a Zala hordalékát lerakni, töltések közé szorult. Az 1940 6. A Kisbalaton 1942-ben. 6. Landkarte des Kisbalaton's im J. 1942. 6. Le Kisbalaton en 1942 6. Малый Балатон в 1942-м году 366