A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Füzes F. Miklós–Sági Károly: A Keszthelyi-öböl regressziós jelenségei

A Keszthelyi-öböl regressziós jelenségei A természettudományos szakirodalomban gyakran találkozunk a Keszthelyi-öböl fogalmával. Azonban a fogalom pontosabb körülhatárolása nem ismeretes. Bennünket most a Keszthelyi-öböl regressziós jelenségei érdekelnek elsősorban, e jelenségeket azonban igen sok esetben nem sikerül a Keszthelyi-öbölre leszűkíteni. Mielőtt a Keszthelyi-öböllel, illetve a Balaton regressziós jelenségeivel összefüggő irodalmi adatokat ismertetnénk, szükségesnek tartjuk a Keszthelyiöböl pontosabb meghatározását. A Keszthelyi-öböllel foglalkozó irodalom területszámításainak összehasonlításából kiderül, hogy az egyes szerzők mást és mást értenek e fogalom alatt. Fazekas Károly 1953-ban 25 km

2 nagyságúnak tekinti a Keszthelyi-öblöt,

1 Sebestyén Olga 1964-ben négyzethálózat segítségével 30 km

2-nek mérte az öböl területét.

2 Ugyanezen évben Sebestyén Olga planktonvizsgálatai során már figyelembe vette a geológiai adottságokat és a Győrökön átmenő harántmetszetig terjedő tórészt jelöli Keszthelyi-öböl néven. Területét négyzethálózatos felméréssel 40 km

2-nek veszi.

3 Az eltérő megállapítások miatt szükségesnek látszik, hogy geológiai adatok segítségével kíséreljük meg a fogalmat definiálni. Napjainkban az öböl északi-, nyugati- és déli határa adott (part). Ezekkel a továbbiakban csak annyiban kívánunk foglalkozni, amennyiben azok adatot nyújtanak a keleti öbölhatár meghatározásához. A Keszthelyi-öböl fogalmát Chonoky Jenő a következőképpen fogalmazta meg: „A keszthelyi part egyenesen vágja le a Balaton nyugati végét. Itt megint kis medencze következik. . . Ez a tavi medenczerész a keszthelyi öböl, amely a tó legsekélyebb része. . . keleti határát ott lehet meghúzni a Balaton-Berényi előreugró, tompa félsziget és a Meszes-Györöki kiugró part közt. A két tompa félsziget egymással szemben van".

4 Az északi parton triász rétegekre pliocénkori üledék rakódott. Másutt a lekopott pleisztocén lösz kisebb foltjai megmaradtak. A partot holocén rétegek szegélyezik. A déli parton pliocén üledékek találhatók, amelyeket pleisztocén lösz borít, de kisebb foltokban holocén réteg is látható. Ugyancsak holocén partszegély látható a déli parton is.

5 Lóczy Lajos a somogyi magas partfalakban a balatonfelvidéki hegyekből származó dolomit- és mészkőkavicsokat talált löszbe ágyazva. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy a pleisztocén későbbi szakaszában, a löszhullás idején még „közvetlen térszíni kapcsolat volt a Balatonfelvidék hegyei és a somogyi dombvidék között". A Balaton árkos medencéinek kialakulása után harántgerincek választották el egymástól az egyes medencéket. A Szigligeti- és a Keszthelyi medence közt fekvő pannon-pontusi rétegekből álló harántgerinc Balatonberény és Győrök közt húzódott. Később ezek a hátságok deflatálódtak, illetve abradálódtak.

6 Lóczy Lajos geológiai térképén jelölt holocén turzások e folyamat után települhettek.

7 A medenceelválasztó hátságok parttal való érintkezési helyén Д felülnézetű turzások keletkeztek, amelyeket a két medencéből érkező és egymást „keresztező konvergens áramlatok építettek fel"

8 félszigetté. Félszigeteink irányában a medenceelválasztó hátságok a tó fenekén tovább húzódnak. Térképeink alapján

9 a tófenéki gerinc a tengely vonalában mintegy 1000 m széles, és a partok felé kiszélesedik, azokhoz simul. A főgerinc tengelye pontosan egybeesik a györöki és balatonberényi templomok közt meghúzható egyenessel. Ez tehát a Keszthelyi -öbölnek a keleti határa (1. kép). Mindezek figyelembevételével Bolla Sándor volt szíves számunkra az öböl területét planimetrálással, tízszeres ismétlés (5 bal-, 5 jobb körzésirányú) átlagolásával mérni.

10 A kapott középérték 38,775 km.

2

. Miután a térkép a partvonal egyszerűsített képét tünteti fel, Cholnoky Jenőhöz hasonlóan

11 kerekített értékét tekintjük valószínűnek. így a Keszthelyi-öböl területe az utóbbi évszázad középvízállási felszínére vonatkoztatva 39 km

2

, amely a Balaton egész területének (597 km

2

) 6,53 %-a. Mindezek után még csak annyit szeretnénk a Keszthelyi-öböl fogalmával kapcsolatban megjegyezni, hogy a jelölt vízterület a tónak szerves része és nem szoros értelemben vett öböl. Mint azonban azt látni fogjuk a regresszió ebben az irányba viszi fejlődését. 22* 339