A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Papp Jenő: Természettudományi muezológia és honismeret

Kedves kötelességemnek érzem, hogy e helyen fefejezzem ki köszönetemet Horváth Ernő muzeológusnak (Savaria Múzeum, Szombathely) és Kovács István osztályvezetőnek (Művelődésügyi MinisztéBaráth, Z. (1966): Honismeret és növénytan. — Budapest, Népművelési Propaganda Iroda, 47 oldal + 1 térkép. Bulla, B. (1962): Magyarország természeti tájai. — Földr. Közi., 10(86), p. 1—16. Éri, I. (1964) : A veszprémi múzeum építésének története. — A Veszprémi Megyei Múzeumok Közleményei, II, p. 43—78. Jávorka, S.—Csapody, V. (1958) : Erdő mező virágai. — Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. Móczár, L. (szerk., 1962): Az állatok gyűjtése. — Budapest, Gondolat Kiadó. Papp, J. (1964): A Bakony természeti képe I. Beszámoló a Bakony természettudományi kutatásának első három évéről (1962—1964). — A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, II, p. 391 -421. Papp, J. (1965): Helytörténet és természettudomány. — A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, IV, p. 319—329. In der kulturellen Organisation Ungarns, parallel mit den Universitätslehrstühlen und Forschungsinstituten verrichten die Museen über ihre gesellschaftswissenschaftliche (archäologische, ethnographische, kunstund kulturgeschichtliche usw.) Arbeit hinaus auch naturwissenschaftliche d. h. geologische, botanische und zoologische Forschung. Diese Tatsache, wie an vielen Stellen Europas, hat auch bei uns ihren historischen und organisatorischen Grund. Das Museum war einst die Wiege einer ganzen Reihe der heutigen naturwissenschaftlichen Disziplinen. Die steigende Spezialisierung im 19-ten Jahrhundert hat es vermöglicht, daß immer mehr Disziplinen diesen Rahmen verlassen und sich selbständig weiterentwickeln konnten. Bis zum Ende des vergangenen Jahrhunderts kam es dazu, daß sich die Museen neben den erwähnten Gesellschaftswissenschaften mit der im ursprünglichen Sinne des Wortes genommenen Natur befassen konnten. Als Sammler sammelt das Museum die in der Natur vorfindlichen lebrium Múzeumi Főosztálya, Budapest), akik baráti beszélgetés során adott tájékoztatásukkal, illetve lektori véleményükkel segítettek dolgozatom megírásában. Papp Jenő Papp, J. (1966): ,,A Bakony természeti képe" és a rovartani kutatások. — Rovartani Közi., 19, p. 429-440. Papp, F. —Kertész, P. (1964: Kőzethatározó. — Budapest, Tankönyvkiadó. Schäfer, W. (1964): Naturwissenschaftlichen Museen als Forschungsstätten. — Frankfurt am Main, Verlag W. Kramer. Steinmann, H. (1965): Honismeret és állattan. — Budapest, Népművelési Intézet, 35 oldal. Szabó, Z. (1924) : Útmutató a virágos növények és harasztok gyűjtésére, konzerválására és növénygyűjtemények berendezésére. — Budapest, Kir. Magy. Természettudományi Társulat. Szepessy, G. (1966): Honismeret és földrajz. — Budapest, Népművelési Propaganda Iroda, 43 oldal. Tasnádi Kubacska, A. (1966): Gyűjtés hegyen-völgyön. — Budapest, Móra Könyvkiadó. losen und lebenden Objekte, als Institution sorgt es für ihre Bewahrung, beziehungsweise, den wissenschaftlichen und erzieherischen Gesichtspunkten gerecht macht es sie zu einem Gemeinschatz. In der vergangenen und besonders in der gegenwärtigen Museumspolitik Ungarns kommt der Volksbildung eine bedeutende Rolle zu: Jedes Museum bestrebt sich seine Sammlungen in einer geschmackvollen und zeitgemäßen Ausstellung vorzuführen. Die Geschichte des Bakony Museum von Veszprém ist eine getreue Spiegelung der Entwicklung von der naturwissenschaftlichen Museumskunde in einer ungarischen Provinzstadt. Unter anderen durch die geologische Sammlung von Dezső Laczkó, dem beseelten Kämpfer der Museumsidee um die Jahrhundertswende und ersten Direktor des Museums von Komitat Veszprém ist das Bauen des heutigen Museumsgebäudes eine Notwendigkeit geworden. Dezső Laczkó hat einen beträchtlichen Teil seines Lebens der geologischen ForIRODALOM Naturwissenschaftliche Muséologie und Heimatskunde 333