A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)
Katona Imre: S-betűs herendi porcelánok az Iparművészeti és a Bakonyi Múzeumban
2. Részlet Fischer Móric herendi máz- és masszajegyzékéből. Az Y massza receptje. 2. Teil des Herender Anstrichmittel- und Masse-Verzeichnis von Móric Fischer. Rezept für die Masse Y. 2 . Passage du registre des masses et des couvertes de Móric Fischer. Recette de la masse Y 2. Деталь списка Морица Фишера, относящегося к херендской эмали и массе. Рецепт массы, обозначенной с буквой „Y" birtokaik voltak Veszprém megye különböző részeiben, s mint ilyenek, képviselőik révén a megyei közgyűlésen is jelentős szerepet játszottak. Papp Gábor, mint a reform-mozgalmak perifériáján elhelyezkedő Esterházy család cseszneki ágának bizalmasa, Stingl törekvéseinek egyik legőszintébb és legbefolyásosabb képviselője volt. Nem kizárt dolog, hogy az Esterházyak cseszneki ágának pozsonyi levéltárában található feljegyzések között kettőjük személyi viszonyára utaló feljegyzések is maradtak fenn. Az ugyanis kétségtelen, hogy kapcsolatuk személyes ismeretségen alapult. Ez egyébként az 1837-es újságcikkből is kiderül. Papp Gábor újságcikke mindmáig a leghitelesebb dokumentuma Stingl herendi tevékenységének, kísérleteinek, küzdelmeinek. A cikkből nemcsak a feltaláló heroikus küzdelme bontakozik ki, hanem Herend igazi jelentősége is, ahol Stingl Vincének először sikerült az itt talált kaolinból porcelánt előállítania. Ezzel azoknak a további találgatásoknak a végére is pontot tehetünk, hogy miért éppen Herenden létesült az első életképes porcelángyár Magyarországon. Az 1840 június 28-val kezdődő periódus története legalább olyan izgalmas, mint az első időszaké, amikor még Stingl-é volt a herendi porcelángyár. Az új tulajdonos Fischer Mór, kritikus helyzetbe került, hiszen a gyár folyamatos működtetéséhez szükséges elegendő tapasztalattal még nem rendelkezett, Stingl eredményei pedig már nem állottak rendelkezésére. Arra nem volt ideje, hogy ott kezdje a munkát, ahol korábban Stingl, hiszen a hosszú évekre nyúló kiséletsor anyagilag tönkretette volna. Ezért az egyetlen lehetséges megoldáshoz, a zetlitzi kaolinhoz nyúl, közben azonban igyekszik a még továbbra is Herneden maradó Mayertől Stingl arkánumát kipuhatolni, hogy áruit az olcsóbb hazai alapanyagból készíthetse. Fddid mindössze ennyit sikerült történeti adatok scgítsédével a gyár kezdeti idejéről felkutatni. A tárgyi anyag hiánya következtében azonban mindmáig nem sikerült a gyár egykori alkotásairól képet alkotnunk. Ekkor merült fel az S-betűs herendi porcelánok készítőjeként Stingl Vince személye. Még mielőtt a bisquit-lapok S-betűjének a magyarázatával fodlalkoznánk, hangsúlyoznunk kell, hogy Stingl herendi távozásának pontos ideje mindmáig ismeretlen. Az eddigi irodalomban prsztán annyi áll, hogy Fischer Mayertől próbálta Stingl arkánumait kipuhatolni. Ebboj arra következtethetünk, hogy Stingl távozása után Mayernak egyideig még Herenden kellett tartózkodnia. Takáts Endre Herenden tartott előadása szerint a Veszprémben és Pápán 1843 április 28-án és 29-én felvett 249