A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Vajkai Aurél: A Balaton északi partjának présházai

nem általánosnak mondható szegénysége. Az épület magva a múltban a pince volt (ez már egymagában is meghatározta a ház tájolását, fekvését), a szociális viszonyok pedig emellett arra kényszerítették az építtetőt, hogy lehetőleg mindent kis méretben szerkesszen meg, noha nagyobb terület is állott a rendelkezésére. Régieknek, XVII—

XVIII. századbelieknek kell tartanunk Cserszegtomaj néhány boronapincéjét,

5 s ezekben az épületekben feltűnő, hogy a boronapincéhez minden esetben kőből épített présház (vagy továbbá: kamra, szoba, istálló) csatlakozik, az utóbbiakat feltehetőleg később építették a boronapincéhez.

6 Az egyik (pontosan datálható, 1708) régi föld feletti kőépület présház + pince beosztású és mindkét része közös tető alatt áll.

7 Ez tehát csak a bortermeléshez tartozott, míg egy másik hasonlókorú kőépületben (1701)

8 a pince + présház mellett konyhát, szobát is találunk, tehát már eredetileg is lakásnak használhatták. Városi, nagyobb szőlővel rendelkező birtokosé lehetett egy 1782 évszámot felmutató épület: nagy présház -f szoba, alatta tágas pince.

9 Az utóbbi épület domborműves dísze említésreméltó (szárnyas angyalfej kezdetleges kivitelben. 63. kép). — Városi emberé volt Fáró Ferenc kőfalú pincéje is (présház+ pince, V. ker. 477. sz. 64. kép 1.), ez utóbbinak kő ajtószemöldökoszlopán faragott szőlőfürt és az 1839 évszám olvasható. Az épületek tárgyalásánál vegyük elsőnek a lakásnak szolgáló kezdetleges hajlékokat. Egy kis ház, közel az erdőszélhez (V. ker. 396. sz.) szobája, füstös konyhája sövényfonásos falú, míg a harmadik helyiség, a kamra, kőfalú (64. kép 2., 3.). — Egy másik füstös konyhájú ház fala vályog, az egész épület alapterülete 5X6 m (IV. ker. 309. sz. 64. kép 4., 5.). Azonban e házzal szemben állott a pajta -f- istálló + pince épület, bizonyítva, hogy e kis házhoz aránylag nagy gazdasági terület tartozott. A gazdasági épületek rombadőltek, csak a bezárt ajtajú pince dacol az idő sodrával. A szőlő tulajdonosa a városban lakik, a házat árendások bérlik. Szekeresek töméses falú, füstös konyhás háza (IV. ker. 365. sz.) szintén kicsiny, a konyha 2,1X3,3 m, a különbejáratú szoba 3,3X5,1 m alapterületű (64. kép 6.), s ebben laknak, noha már 1913-ban a régi ház szomszédságában egy két szobás, konyhás csinos kőfalú házat építettek, de ezt azóta se használták. Több osztatú, de szintén kezdetleges épület Keller Dávidék régi háza: szoba + füstös konyha + kamra + istálló beosztással 3,6X12,0 m alapterülettel (VI. ker. 479. sz.). A kissé előugró istálló 2,0X4,0 m alapterületű, éppen egy állatnak elég. A hegyközségi építkezés jellegzetességét azonban nem a felsorolt füstös konyhás házak adják meg, hanem a pincés lakóházak (vagy: lakópincék). Típusuk: szoba + konyha -f présház + pince. A konyha lehet füstös vagy szabad vagy újabban zárt kéményes. A szobafelőli tetőszék oromfalban végződik, míg a pince felől farazott. Természetesen a szőlőmívelés hanyatlásával az egyes helyiségek funkciója megváltozott: a pince olykor különbejáratú ajtót kapott, s esetleg istállónak használták, a présház pedig átvette a kamra szerepét. E csoportból egyszerű füstös konyhás lakópince Mogyoróssy Antal épülete (VI. ker. 471. sz. 64. kép 7.). A 4,33X4,48 m alapterületű ,vegyesen kőés vályogfalú ház konyhája mindössze 3,3X4,06 m, elég alacsony is: 172 cm. A présháza padlástalan, a pince padlásolt. A felsorolt kezdetleges házak minden látszat ellenére kitűnően fűthetők, s kicsiny méreteik ellenére lakályosabbak, mint a nagyobb, újabb, mindig nedves és alig kifüthető kőházak. A szabadkéményes konyhás házak általában szilárdabbak, falazatuk kő vagy legalább is vegyesen, alul kő, feljebb vályogtégla. Eléggé jellegzetes hegyközségi lakópince Mosdóssy Imre alsó háza (VI. ker. 478. sz. 64. kép 8—12.). Már külső alakja is jellegzetes: az észak felé néző pincerésznél a terep vagy fél méterre feltöltött, a nádtető itt farazott. A konyha ajtaja kétszárnyú, az ajtó két oldalán egy-egy keskeny, hosszúkás ablak, a szobai résznél oromfallal. Mindez együttesen a lakópincét árulja el. A konyha szabadkéményének boltíve tégla, de sok körülötte (s talán benne is) a vályogtégla. A szobában a konyhából fűthető szemes kályha volt, ma inkább sparhettet, vaskályhát állítanak a szobába. Ritkább megoldás, hogy a ház alatt pince van, ilyen Mosdóssy Imre felső háza (VI. ker. 64. kép 13., 14.). Ez a ház éppen az alápincézés miatt aránylag magas (a földszinttől 315 cm), a bejárati ajtóhoz 6 lépcsőfok vezet. Az utóbbi lakópincék eléggé polgárosúlt képet mutatnak, különösen, ha az olykor szépen kivitelezett oromfalas oldalukról közelítjük meg. — Megemlíthető még egy alápincézett kőfalú ház 1872-ből, szoba + szabadkéményes konyha + kamra bosztással. (IV. ker. 352. sz.). Pilléres vagy ívelt, mellvédes pitvaros ház a hegyben igen kevés volt. Az egyik egyszerű, 4,0X12,0 m alapterületű, szoba -+- füstös konyha beosztású (IV. ker. 369. sz.), a másik 6,0X19,0 m. alapterületű, szoba + füstös konyha 4- istálló + pajta beosztású, s hosszanti oldalán széles mellvédes ívelt pitvar húzódott, ezt azonban 1941-ben tulajdonosa egy ív kivételével befalazta. E ház egykor az egyetlen cserszegi nemes családé, a Szitáéké volt, feltehető tehát, hogy itt is az ívelt tornácot inkább az előkelőebbek építették. (Csere J. háza). A gazdasági épületekről már eddig is szó volt, hisz a hegyközségi építkezésben éppen a pince, a présház lehetett az építkezés kiinduló magva. Vannak a lakó230