A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Vajkai Aurél: A Balaton északi partjának présházai

(18. kép). Az épület 1951-ben fajszi német emberé volt. Megjegyzem, hogy némileg hasonló címeres orom­fal található Csopak faluban több lakóházon is. Az egyszerű rompince lakásul szolgálhat a szegény embernek. Az egyik kőbolthajtásos pinceromban ku­koricacsuhából font ágy, kőből állított asztalféle boros üveggel, a sarokban nyomorúságos kacat volt látható, s ebben lakott 1951-ben télen is a csordás. A tüzelőrendszer lehet egyszerű, pl. a présház sar­kában bemélyített tüzelőfülke, felette füstfogónak be­épített kőlappal, de ugyanakkor a fülkéből közvetlen a falban kiképzett füstkivezető cső és nyílás is van (26. kép 6—8.). Egy másik présháznál már fejlettebb, bolthajtásos szabadkémény található, ennek egyik sarka hengeres oszlopon nyugszik. A csopaki hegyben eléggé ritka az a típus, ahol a présház még szobával is bővül. Ennek oka feltehető­leg az, hogy a szőlők közvetlen a falu végén kezdőd­nek, másrészt arra is kell gondolnunk, hogy a csopaki hegyben nagyszámban voltak vámosi, fajszi szőlő­birtokosok, tehát távoli települések lakói. — A szobá­val bővült présház szép példája az alábbi rompince (Csopak, 83. sz. 1955. évi gyűjtés. 26. kép 5., 9., 10.). A présháznak jól megépített kőboltos (2X2 m alapú), 68 cm átmérőjű, oszloppal alátámasztott szabadkémé­nye van, de emellett az egyik sarokban szellőzőnyílás is látható, felette beépített kődarabbal. Az erdőhöz közelebb eső felső rész főleg fajszi, vá­mosi lakosoké, itt a présházak oromzatán kevés orna­mentikával díszítve évszámok olvashatók (1871— V Gy 1876 — V F 1882 —), míg lejjebb, a falu közelé­ben egy présházon: 1834. (26. kép 11—14.). Egyedülálló e szőlőhegyekben az egyik klasszicizáló kúriához tartozó kedves, oszlopos-boltíves tornácú 13. Présház 1905. Lovas, Öreghegy. 13. Kelterhaus aus 1905. Lovas, Öreghegy. 13. Cellier, 1905. Lovas Öreghegy 13. Давильня. 1905. Ловаш, Ерегхедь vincellérház, idézve a környező falvak építkezési stí­lusát. A 4,88X14,58 m alapterületű épületben az osz­lopos tornác mögött (eredetileg szabadkéményes) konyha van, s a tornácból két oldalt egy-egy szoba nyílik (20. kép). Az emeletes típusú présházak közül olyan formát, mint amilyen a közeli Alsóörsön több ízben is meg­jelenik, nem találhatunk, ami van, sokkal alacsonyabb s az alatta lévő pincébe több lépcsőfokon kell lemenni. Két ide tartozó présház említhető meg, az egyik a Csonka-présház (21—24. kép). A 7X12 m alapterü­letű épület felső szintjén gerendás mennyezetű présház + (eredetileg szabadkéményes) konyha + szoba van, alsó szintjén ereszszerű, jól falazott lejárattal pince épült. A présháznak érdekességét a présház fageren­dájára írt feljegyzések és a szoba ablakai fölött festett freskórészletek adják meg. A gerendára termésered­ményeket írtak fel: К cso po 1798////////— 1806//// 1/1—1807/1/14.. — 1808 36 tseber — Ano 1827 dikben volt 25 cseber — I880dik Esztenben volt a szőlőtermés 47 Cseberrel — К S P 1882////////} A szoba ablaka felett freskók (összesen négy) láthatók, empire stílusú épületek, fák, gémeskút, s többek közt a füredi savanyúvíz egykori oszlopos pavillonjára emlékeztető épület. Feltehető, hogy az empire ízű fres­kók közelebbi kapcsolatban állhattak a Csopakon (alább tárgyalandó) kiterjedt klasszicizáló stílusú kú­riaépítkezéssel. — A másik présház rajzát 1. 26. kép 15., 16. Csopakon váratlanul több klasszicizáló kúria buk­kan elő a szőlőhegyben, s hasonló képet az egész Balaton mentén nem láthatunk: általában a Balaton környéki városokban, falvakban a barokkhoz képest kevés a XIX. század első feléből származó klasszicista épület, s talán a közeli Balatonfüred hatásának tulaj­donítható, hogy Csopakon mégis többet találunk. Balatonfüreden épült 1816-ban az oszlopsoros, timpa­nonos, középcsarnokos Blaha Lujza nyaraló, s Fruh­mann Antal tervezésében 1841—46. közt a négy ion osz­lopos, oromzatos előcsarnokú Kerek templom is. A Csopak—Arács közti út mentén három, egymás­sal rokonságba hozható klasszicizáló kúria követi egymást. Legnagyobb a volt Budai kúria (Csopak 85. sz.), 9X17 m alapterületű a hat szobás, fazsindelyes főépülete, aminek négy oszlopos nyílt, timpanonos portikusza van. 2 A lakásul szolgáló főépülethez 26 m hosszú szárnyépület csatlakozik, míg a kúria mögött különálló épület a fentebb tárgyalt oszlopos, íves tor­nácú vincellérház. A kúriát 1955-ben még lakták, de 192

Next

/
Thumbnails
Contents