A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Vajkai Aurél: A Balaton északi partjának présházai

2. Kétszintes présház felső szintje. Balatonalmádi. Gaál Elemér 2. Obergeschoß eines Kelterhauses mit zwei Geschossen. Balatonalmádi. 2. Étage supérieur d'un cellier à deux étages. Balatonalmádi 2. Двухэтажная давильня. Верхний этаж. Балатоналмади 1. BALATONKENESE, BALATONFŰZFŐ Balatonkenesének 1873-ban az egész Balaton mentén a legnagyobb szőlőterülete, — 896 kh. — volt, s megelőzte így még Badacsonyt is. Azonban úgy látszik, hogy a filoxéra ezt a szőlőt végérvényesen elpusztította, mert amíg másutt a szőlőket nagyrészben sikeresen felújították, s a XX. századbeli térképeken ismét nagyobb összefüggő szőlőterületek jelentkeztek, itt csak töredékek maradtak meg (1935-ben 248 kh. szőlő). — Az alábbiakban a községtől északra és innen a kenései magas parton Márnáig, Fűzfőig nyúló, az 1950-es években teljesen elhanyagolt, nagyrészben kipusztult szőlőterület épületeit tárgyalom. Helynevek: Fáncsér, Máma, Papvásári szőlőhegy. Jankónál: Fáncsér, Mámai hegy. A kenései magas part közelében, a hegygerinc legmagasabb pontján (180 m) találtam egy földbesűlyesztett boronapincét, mint az egykori boronapincék egyetlen kenései példányát. A 3,25X4,3 m alapterületű boronapincéhez ennél valamivel szélesebb kőfalú présház csatlakozott. A pinceajtó feletti gerenda felirata: HORVÁT M. ÁLT A ANNO 1733. — 1956-ban a pincét széjjelszedték, minden darabját elhordták.

1 A meglévő pincetípus : kis előteres, iszling-es nyeregtetős présház-f-boltozott földpince (Mámai, Papvásári szőlőhegy). — A sok itt található rompince mind ezt a típust mutatja. Több rompincénél a boltpince meglehetősen mélyen volt a földbe építve és a présház eresze egészen a föld színéig ért, tehát a présháznak is mély volt a fekvése (ennek valószínűleg az itteni lösztalaj volt az oka). Az egyik présházba külön kis szobát építettek be, s mellette volt a négyszögletes füstfogós tűzhely. Az ajtó szemöldökfájába vésett felirat : ANNO 1819 épült NP. K. A. I. (Magas-part, 189 rap. alatt). — A közelében lévő hasonló rompince ajtószemöldökfáján: ANO 1833. — Németh János (Balatonkenese) présháza oromfalán vöröskőtábla : / P 1871 (Fáncsér, a tetőn). A gerincen, a legmagasabb ponton, közel az említett boronapincéhez Tóth Lajos (Balatonkenese) présháza aránylag még jó állapotban van, a 9 m hoszszú, feltűnően (kb. másfél méterre) előugró oldalfalas, iszling-es présházhoz a 6 m hosszú boltozott földpince csatlakozik. (1. kép.)

2 Ilyesfajta jellegű lehetett Czizmadia Károly 1822. évi présháza is (magas-part, a 175 mp-tól északra), ezt azonban 1902-ben átalakították, jelenleg a kőboltpincére merőlegesen áll a szobával bővített présház. Ebből a szobából került a Bakonyi Múzeumba egy 1774. évszámmal datált egyszerű keményfaasztal. — Lényegében ugyanezt a típust képviselte az 1777-es évszámmal ellátott fűzfői présház (6X13 m alapterület), ennél azonban a kőbolthajtásos és a présházhoz viszonyítva eléggé (110 cm-rel) sűlyesztett pince is nyeregtetővel volt fedve, amennyiben erre a meglévő romokból következtetni tudunk. A présháznak jól megépített, külön válaszfalra támaszkodó szabadkéménye volt.

:! A kétszintes présházakhoz tartozik Körmendy présháza a falu végén, homlokzatán három ablakkal, kiépített, fedett pincetorokkal.'

1 1 Ethn. 1956, 62. skl. 2 A fényképeket és a rajzokat a szerző készítette az 1937— 1965. években (Kivéve az 56. képet, az utóbbi Bende Csaba, Ferenczi Ferenc és Posgay Csaba munkája, 1965.). 3 Ethn. 1956, 74. skl. 4 Ethn. 1938, 31, 33. 2. VÖRÖSBERÉNY, BALATONALMÁDI Vörösberény 1873-ban a Balaton északi partján közvetlenül Badacsonytomaj után a harmadik helyen állott 703 kh. szőlőterületével és Balatonalmádi is meglepően nagy területtel, 548 kh.-al szerepelt. E két hely szőlőterületének visszaesése különösen feltűnő, az 1935. évi összeírás szerint Vörösberénynek csak 192, Almádinak 149 k. hold szőlője volt, ugyanakkor más községeknél a visszaesés kisebb méretű. A vörösberényi szőlőkben érdekeltek a szentkirályszabadjaiak, de még távolabbi vidékek is, így Veszprém, Szentgál. — Balatonalmádinak a múlt században alig volt lakosa, a szőlők javarésze veszprémi (főleg kisiparos) családok tulajdona volt. A statisztikai számok is bizonyítják, hogy távolabbi települések lakosai voltak a birtokosok, 183