A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Vajkai Aurél: A Balaton északi partjának présházai

A Balaton északi partjának présházai A Balaton északi partmellékén végighúzódó dombhegy vonulat déli lejtőit a XVIII—

XIX. században úgyszólván összefüggő szőlőterület borította. Ennek igazolására elég, ha az első katonai felmérés (1780—1786) térkép alapjaira egy pillantást vetünk. Tekintve egyrészt, hogy a szőlőterület sajátos jogi helyzeténél fogva már a jobbágyság korában is a jobbágyok tulajdona lehetett,

1 továbbá, hogy a tárgyalt vidéken a községek lakosainak háromnegyed része vagy még több szőlőbirtokos volt

2 (1935), másrészt pedig, hogy a Balaton mentén a szőlőt kint a hegyben dolgozták fel, ugyanitt tárolták a bort is, — mindebből következik a szőlőhegybeli épületek, présházak feltűnően nagy száma.

3 A szőlőhegy bizonyosfokú demokratizmusa eredményezte, hogy a hegyben nemes úr, városi polgár, jobbágy egyformán építkezhetett, szerkeszthetett magának kis pincét vagy nagyobb présházat, sőt komolyabb borházat, kúriát. így érthető a hegybeli építkezés alig áttekinthető változatossága.

4 Megállapíthatjuk azt is, hogy a népi építkezésnek talán legszebb objektumait találhatjuk kint a Balatonmelléki szőlőhegyekben, s ennek hatása a nemesek, polgárok nagyobbszabású épületein is megmutatkozik.

5 Noha a Balaton melléki szőlőmívelésről már a XI. századtól kezdve vannak adataink,

6 a néprajzi irodalom a szőlőhegybeli építkezéssel korábban úgyszólván semmit sem foglalkozott. Jankó János Balaton monográfiájában

7 a présházakra — vitatható tartalommal — mindössze 25 sort és három fényképet szentelt. A tárgyalt terület présházairól több ízben tanulmányokat közöltem, első ízben a Néprajzi Értesítő 1938. évi folyamában.

8 Itt présháztípusokat soroltam fel, s e típusokat még másokkal bővítve, most az alábbiakat különböztethetem meg: /. Egyszintű épület. 1. Egyosztatú épület. a) Nyeregtető alatt mennyezetes helyiség. b) Boltpince földdel lefedve.

9 c) Boltpince nyeregtető alatt. 2. Kétosztatú épület. a) Présház nyeregtető alatt + bolthajtásos pince földdel takarva. b) Présház + bolthajtásos pince közös nyeregtető alatt. c) Présház+mennyezetes pince közös nyeregtető alatt. 3. Háromosztatú épület. Szoba+présház+pince. (A pince lehet bolthajtásos, földdel takart, de lehet mennyezetes és ekkor az egész épület egy közös tető alatt van.) 4. Négyosztatú épület. Szoba+présház+pince+istálló. (Az istálló a pince folytatásaképpen, vagy az épület mellett épült, a homlokzati fallal egy vonalban.) //. Kétszintes épület. Felső szint: szoba + présház vagy konyha + esetleg istálló. Alsó szint: présház + pince, a legtöbbször mindkét helyiség bolthajtásos. A három és négy osztatú présházaknál, egyszintes, kétszintes épületeknél egyaránt ritkán oldaltornác is jelentkezik, az egészen egyszerű megoldástól (amikor a keskenyebb szoba rovására oldalt az eresz alatt szélesebb előtér alakul ki) az ívelt, loggiás, mellvédes festői megoldásokig. Szőlőhegyenként helyi szokás, hogy az egy- és kétosztatú présházaknál a présház előtt az oldalfalaknak 1—2,5 m-es meghosszabbításával fedett előteret képeznek ki, amit szüreteléskor vagy nyáron istállónak használnak. Ezt az oldalfalas, nyitott padlású előteret a továbbiakban, a Dörgicse környéki szóhasználat után iszlingnek nevezem. (L. 14. kép 1., 27—28. kép, 30. kép l.,45. kép.)— Bonyolultabb alaprajzú a több osztatú, sok helyiségű urasági, uradalmi présház, borház, kúria, s bár ezek tárgyalása tanulmányom céljain kívül esik, meg kell itt jegyeznem, hogy ezek számos megoldásában, részletében népi vonások fedezhetők fel (pl. tüzelőfülke, a szabadkémény füstfogója stb.) Részletesebb feldolgozásban mutattam be az északi Balatonpart XVIII. századbeli (túlnyomórészt pontosan datálható) présházait két részben

10 (az első részben 32, a másik részben 10 présházat ismertetve), s ekkor kerültek tárgyalásra a boronapincék is. — A Balaton 181