A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Éri István: Adatok a bakonyi üveghuták történetéhez

fúvókra vonatkozó anyakönyvi adatok hiányosak, ezekből s a későbbi Ajkára átkerültek adataiból láthatjuk, hogy a morvaországi üvegfúvók toborzása sikerreljárt.

250 A hutában folyt termelés mértékére nézve egyetlen támpontunk van. 1865-ben Todesco-ék Hanus nevű számvevője felvette az úrkúti üveggyár leltárát. A több oldalas leltárból kitűnik, hogy kb. 50—60 fajta fehér öblösüveget készítettek a gyárban, továbbá zöld üveget (főleg palackokat), és üvegtáblákat. Ezenkívül kisebb mennyiségben vegyes üvegfajtákat is felvettek (Schleifglas, Kiesglas). A leltárösszesítés szerint 13.423 Schock mennyiségű árukészlet volt ekkor a raktárakban felhalmozva. Az időközi eladások egységárait figyelembevéve hozzávetőlegesen megállapítható volt az üvegfajták ára: a fehér üvegáru Schock-ja 1 Ft 10 kr, a zöld üvegé 1 Ft 15 kr, a Kiesglas-é 1 Ft 30 kr, míg a táblaüveget Schock-onként 1 Ft 40 kr-ért értékesítették. Ennek alapján kiszámíthattuk, hogy az 5.568 Schock fehérüveg 6.496 Ft, a 3.428 Schock zöldüveg 4.285 Ft, a 379 Schock Kiesglas 568 Ft és a táblaüveg (4.047 Schock) 6.704 Ft értéket képviselt. Az ossz áruérték tehát 18.073 Ft-ot tett ki. Ugyancsak részletes anyag- és szerszámleltár is készült, ezeket a leltár készítője be is árazta. A kettő együttesen 4.260 Ft értékű volt. A leltárból az is kitűnik, hogy az üvegfúvókat már nem hetibéresként fizették, hanem a szokásos darabbérben számolták el. Az egyes raktárakat ugyanis az üvegfúvók készítményeik tárolására használták, a darabbér kifizetéséig, így „Ruzsicka Magazin", ,,Joh. Hedl Magazin", továbbá ,,Buchinger Tafel Magazin" és „Stekbauers Tafel Magazin" szerepel a gyár négy más raktárhelyisége mellett a leltárban. A leltár készítésekor ki nem fizetett üvegáru mennyisége kb. 6.500 Schock üveg volt, vagyis az összes árú fele. A kifizetetlen árúnál feltüntették azok Schock-onkénti egységárát. Eszerint az üvegfúvók egy Schock fehérüveg készítéséért 16 kr-t, egy Schock zöldüvegért 18 kr-t és egy Schock táblaüvegért 24 kr-t kaptak.

201 A meglehetősen tetemes leltárkészlet úgylátszik a következő évben is fennállott, ekkor ugyanis Todesco azt írja vázsonyi ügyvivőjének, hogy az üveggyár termékeinek értékesítése ügyében, mivel eddig nem sokat tettek ezért, intézkedni fog és emiatt egy vagy két ügynököt kíván alkalmazni.

252 A hiányosan fennmaradt gazdasági iratokból csupán egy üzletkötés levelezését ismerjük, ebben ,,1066 Stück Burgunderflaschen" szállításáról van szó 1868-ban 106 Ft értékben.

253 A jelek szerint az üveghuta nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezért alig egy évtized múlva működését be is szüntette. A huta megszüntetésének pontos dátuma nem ismeretes. Egyes adatok szerint mindössze 1869-ig működött volna. Figyelembevéve a földesurak levelezését, továbbá azokat az anyakönyvi bejegyzéseket, amelyek még 1872-ben is úrkúti üvegfúvókként említenek általunk korábbról is ismert szakmunkásokat,

254 a huta megszűnésének valószínű időpontját az 1870-es évek közepére kell tennünk. Már mint a megszüntetett üveggyárról emlékezik meg Guthard Teodor bécsi kereskedő 1876 februárjában kelt levelében, melyben közli, hogy az úrkúti huta áruraktárát megvásárolta, s mivel ,,... da die Fabrik mehr keinen Arbeiter beschäftigte . . . ", az üvegáru becsomagoltatását külön kifizette az uradalomnak.

255 Az ország iparosodásának előrehaladásával egyre nagyobb szerepe lett egyrészt az olcsó nyersanyagnak másrészt a minél kisebb szállítási költségeknek. A kialakult éles versenyben teljesen érthető, hogy a vasútvonaltól távoleső huta, amely tüzelőanyagként még mindig csak fát tudott felhasználni, s a hamuzsírt felváltó szóda szállítási költségeit nehezen bírta megfizetni, elvesztette még azt a rentabilitását is, melyet létesítői annak idején várhattak tőle. Fentebb már utaltunk arra, hogy a nagyvázsonyi uradalom bankár-bérlői foglalkoztak a kőszén-előfordulások hasznosításának gondolatával. Az ajkai barnaszén-telepeket az 1860-as években fedezték fel,

256 azonban a csingervölgyi barnaszén-telepek feltárása csak 1872-ben kezdődött meg.

257 Nem sokkal ezután indult meg, már a széntüzelésre alapozva az ajkai üveggyár. Nyilvánvaló, hogy közvetlenül a szénlelőhely környékén az üveggyár működtetése kifizetődőbb volt. Bár csak 1863-ban, és egy ízben találkozunk Neumannék nevével Úrkúton, valószínű, hogy a hutánál, annak működése alatt ők irányították a munkát. Máskülönben nehezen érthető lenne az ajkai üveggyárat alapító Neumann Bernát az úrkúti huta megszüntetése után hogyan lát munkához, munkásai között találkozunk számunkra Somhegyről és Úrkútról már ismerős üvegfúvókkal. Összefoglalva az úrkúti üveghutára vonatkozó adatainkat : 1. Működött: 1862 őszétől 1867 (?)—1876 (?) között. 2. Hutamesterei: a Neumann-család tagjai (Jos. (?)—Bernát (?). 3. Munkáslétszáma 24—26 fő között. 4. Termelt fehér és zöld öblösüveget, táblaüveget, évente kb. 20.000 Ft értékben. 9. AJKA Az ajkai üveggyár lényegében már kívülesik érdeklődési körünkön, története megírásához már egészen másjellegű források feltárása szükséges.

258 Azonban 164