A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Veszprém, 1966)

Éri István: Adatok a bakonyi üveghuták történetéhez

sokkal utóbb a horvátországi, Verőce megyebeli Jankovác üveghutáját vette bérbe. E hutáról tudjuk, hogy 1807-ben Wälder Ádám bérelte,

159 tehát legkorábban 1808-ban kerülhetett Gasteiger kezébe. Néhány év múlva, 1811-ben, 58 éves korában meghalt.

160 Erről a Veszprém megye által megindított árvaszéki eljárás alapján tudunk,

161 azonban a család harmadik és negyedik generációjához tartozók további sorsáról közelebbi adatunk nincs. Ilyenformán Vernhardt lett a pénzeskúti huta bérlője. Kifejezetten így említi meg 1809-ben a lókúti anyakönyv,

162 valószínű azonban, hogy már korábban kiköltözött Újhutára. A huta az ő vezetése alatt működött haláláig, amely 1815-ben, vagy 1816 elején következhetett be. Végrendeletének végrehajtói ugyanis 1816 július elején 500 Ft-ért eladták Neumann Ábrahám „Pápai zsidó"-nak a huta felszerelését :,,... némely az Öveg Bányához szükséges szereket és eszközöket".

163 Ez az aktus egyúttal a pénzeskúti huta megszüntetését is jelentette, Neumann a cseszneki uradalom harmadik hutájának, a somhegyinek felszereléséhez vásárolt a hagyatékból. A Pénzeskút-újhutára vonatkozó ismereteink tehát : 1. Működött: kb. 1791/92-től 1816-ig. 2. Hutamesterei: Gleiszner Károly és József kb. 1795-ig, vagy 1802-ig, Gasteiger János Mihály (esetleg már 1795-től) 1803-1807, Vernhardt József 1808-1816. 3. Munkáslétszáma: 18—20 fő. 4. Termelt: nincsen rá adatunk. 5. Bérletösszege: valószínűleg évi 600 Ft. 6. ÚRKÚT Az úrkúti üveghuta létesítője ifj. Gasteiger János Mihály. A pilléi „övegbányás" első házasságából, 1753-ban született. Apja halála után nagybátyjánál, Fülöpnél élt Németbányán, az 177l-es összeírás Fülöp gyermekei között sorolja fel. Mesterségét nyilván itt tanulta. 1775-ben ugyancsak Németbányán házasodik, felesége Eisele Erzsébet, egyik itteni üvegfúvó leánya. Három gyermeküket 1778 — 1780 között még Városlődön anyakönyvezik, majd Gasteigerné, mint keresztanya, Úrkúton szerepel 1782-ben, rövidesen ugyanitt meg is hal. Mint láttuk, már az anyakönyvi adatok alapján is 1780—1782 közé tehetjük Gasteiger úrkúti vállalkozásának megindítását. Az eddig közzétett adatok a huta megindulásáról azonban nem helytállóak. A legelső téves adat Guldentől származik. Ezt írja: „A divattá vált úrbéresítés érdekéből az erdőknek kiírtogatását elősegítő üveghuták keletkezésével Város-Lődnek is több fiókegyháza lőn. így 1749-ben a nagy-vázsonyi uradalomhoz tartozó cserjés erdőségek közepette a bakonyi egyik legjelentékenyebb magaslat a Kaphegy aljában állíttatott fel üveg huta Neu Hüte név alatt."

164 Németh Gábor szerint viszont a Zichyek 1796-ban létesítettek Úrkúton üveggyárat.

165 Dornyay Guident ismétli, de annak közlését ki is egészíti. Megállapítja, hogy a falu középpontjában állott, 1795-ben a huta munkásai által emelt kis templom osztja ketté a keleti, óhutának (Althütten) és a nyugati, újhutának (Neuhütten) nevezett részeket. Majd így folytatja: „A mai Úrkút csak a 18. szd-ban, a közeli középkori Kabtelke vidékén keletkezett telep, hová a nagyvázsonyi Zichyek a hagyomány szerint Würtembergtől telepítettek svábokat, kik 1749 már Neu-Hütte néven itt üveghutát állítottak fel".

166 Ila-Kovacsics szerint viszont Úrkútbányát legkorábban 1785-ben említik.

167 Az igazsághoz a kislődi plébánián őrzött, 1846-ból származó kézirat jár a legközelebb. Eszerint 1782-ben keletkezett itt az üveghuta, melynek lakosai mindvégig Kislődről nyerték a lelki gondozást.

168 Nem ismeretes a szerződés, melyet a Zichyek Gasteigerrel kötöttek a huta létesítésére vonatkozóan. Fel kell azonban tételeznünk, hogy ilyet már 1778 táján készítettek. A korábban tárgyalt huták esetéből kitetszően ugyanis általában három esztendő volt szükséges a munka előkészítéséhez, az építkezésekhez stb. Márpedig Úrkúton Gasteiger 1781 május 1-én a veszprémi püspökséghez intézett levelében azt írja, hogy Úrkúton húsz család él.

169 A levélben egyébként arról van szó, hogy az új település egyházi szempontból Szentgálhoz, vagy Kislődhöz tartozzék-e ? Gasteiger elveti Szentgált két okból. Egyrészt azért, mert ,,.. .das Weeg gegen der neuen Hütten noch nie gewesen ist". Másrészt meg amiatt, mert a szentgáli plébánostól németnyelvű prédikációkat nem kívánhatnak. Miután amúgyis Kislődről szerzik be minden szükségletüket s lóháton emberei bármikor eljuthatnak oda: "...damit dannoch ein jeglicher von denen allbereiths beständlichen 20 etlichen Familien in Todtesfahl sich den geistlichen Trostes, und letzten höchsterforderlichen Seelen-Stärkung die heylige Sacramentum empfangen zu können Sich getrösten möge". A levél aláírása: „Johann Gasteiger mpr. Glaas-Meister in Urkutt." Gasteiger kérelmét teljesítették s az úrkútiak lelki gondozása, beleértve anyakönyvezésüket is, évtizedeken keresztül Kislődön folyt. Adatunk szerint tehát 1781 tavaszán a huta már vagy üzemelt, vagy közvetlenül megindítás előtt állott. Erre vall egyébként Gasteiger egy másik kérelme is, amelyet a vármegyéhez nyújtott be. Az általa Nagyvázsonyban létesített üveghuta költségei miatt három esztendei adójának megfizetésére kért halasztást, amit a megye meg is adott.

170 Az üzembehelyezett hutáról, annak működésérő 157