A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Wessetzky Vilmos: A Bakonyi Múzeum két Osiris szobrocskája Somlójenőről

tozása nyilvánvaló. Éppen a két somlójenői szobrocskának leihelye adhatott azonban kételkedésre némi alapot, mert a Dunántúli Középhegység, illetve a Bakony által alkotott természetes határvonaltól nyugatra, a Somló aljában, földrajzilag látszólag elszigetelt területen fekszik a község. 1. Osiris szobrocska töredéke. Bakonyi Múzeum, Veszprém Ltsz. 55. 193. 4. 1. Bruchstück einer Osiris-Statuette. Bakony Museum, Veszprém Inv.-Nr. 55. 193. 4 1. Fragment d'une statuette d'Osiris. Veszprém, Musée du Bakony. № d'inv. 55. 193. 4. 1. Фрагмент статуэтки Озириса. Баконьский музей, Веспрем Инв. № 55. 193. 4. A kérdést azonban egészen új megvilágításba helyezik a legújabb tüskevári leletek.

9 A tüskevári római település méreteit csak a következő ásatások fogják tisztázni, azonban az eddig szórványosan előkerült pénz- és egyéb leletanyag is megerősíteni látszik azt a feltevést, hogy jelentős emlékanyagra lehet még számítani. A Veszprémi Megyei Múzeumi Igazgatóság megbízásából dr. Kiss Ákos 1963— 64-ben a Sásréti és a Kőhányási dűlőn végzett ásatást és két villa rustica alapjait tárta fel.

10 A Tüskevárral határos somlójenői területre is kiterjedt a római település. Az ún. Pénzesgödör környéki római szarkofáglelet valószínűvé teszi, hogy ezen a helyen kerülhetett elő az Ebenhöch által Kisjenő (Somlójenő) lelhely megjelöléssel nyilvántartott kis Osiris szobrocska is.

11 Amennyiben a somlójenői két egyiptomi eredetű szobrocska lelőhelyének a római településsel való kapcsolata a fentiek alapján kétségtelennek látszik, a pannóniai területen eddig talált Osiris szobrocskák joggal vetik fel azt az érdekes problémát, hogy ezeknek provinciális viszonylatban elég gyakori előfordulásukból vonható-e le bizonyos következtetés ? Az erre adható igenlő választ a következő okfejtés támasztja alá. A Bátaszéken, Tevelen és még egy tolnamegyei, de nem pontosan meghatározott lelhelyen, továbbá Ács-Vaspusztán, Sa variában és Somlójenőn talált Osiris szobrocskákkal szemben csak Brigetioból és Sa variából ismeretes Sarapis szobrocska, illetve ábrázolás magyarországi, pannóniai lelhelyről. A dunántúli területről viszont két jelentős, Sarapisnak szóló felajánlási felirat került elő eddig. A probléma mélyebbre ható mint első szemléletre látszik és részletes kidolgozása nem is tartozhat e dolgozat keretébe. A Somlójenőn előkerült Osiris szobrocskák is megerősítik azonban azt a feltevést, hogy a császárkori provinciális egyiptomi kultuszokban az ősi, Osirisra támaszkodó egyiptomi túlvilági hit e vallás térfoglalásában jelentős tényező maradt. Sarapisnak és Osirisnak a görög és rómaikori Egyiptomban játszott szerepére és egymáshoz való viszonyára sem térhe98