A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Szemere László: A Bakony szarvasgombái

termésére is számíthatunk. A mogyoró is jó gazdanövénye a nyári szarvasgombának, ezért a kiültetésre szánt mogyoró-csemetéket előzőleg ugyancsak meg kell fertőzni a szarvasgomba micéliumával. A termőfoltokra vagy sima, vékony vessződarabokat dugványozzunk sűrűn, de a 15—20 cm sorvávolságot betartva tavasszal, vagy pedig ősszel 1 éves csemetéket (magoncokat) iskolázzunk el, s azokat ott 1 —2 évig neveljük. A mogyorót magát a termőfoltra közvetlenül elültetni nem célszerű, mert az erdei egerek, szajkók, harkályok azt megdézsmálják. A mogyorót főleg a nyirkosabb (mélyfekvésű) talajokra telepítsük, ahol a cser-tölgy helyett kőrist ültethetnénk, természetesen ezeket is a vázolt módon megfertőzve. Egyelőre csak Somogyfajszon folynak a tenyésztési kísérletek (1957 óta), mert a Bakonyban ezideig (1964) még nem találtam olyan nyári szarvasgomba termőfoltot, amely a tenyésztési kísérletekre beállítható lett volna. Ugyancsak érdemes lenne tenyésztési kísérleteket folytatni a Mattiroló-féle szarvasgombával is. Ez a melegkedvelő, s igen nagyra növő gomba nálunk az egyedüli abban a tekintetben, hogy akácfák alatt is megterem, egyébként is sivár helyeken. Az írtak szerint a földalatti gombák tenyésztése egyszerű lenne. A valóságban azonban, főleg egy magános kísérletező részére a dolog mégsem olyan egészen egyszerű. Kezdjük azon: sikerült egy-két értékes szarvasgomba termőfoltjára rátalálnunk. Ha oda csemetéket akarunk ültetni, máris rávagyunk utalva az érdekelt Erdőgazdaság engedélyére, sőt támogatására is. Felfedezésünket tehát nem tarthatjuk hétpecsétes titok alatt, hogy a közmondással éljek. Igaz, hogy meg lehetne tenni azt, hogy alkalmas őszi időben eliskolázunk a termőfoltra annyi csemetét, amennyi oda elfér. Ha emberek nem is vennék észre kísérletezésünket, akkor sincs még nyert ügyünk, mert a gombák után kutató erdei vadak megtalálhatják a helyet, hogy a gomba után turkálva, szétdúlják a csemetéket. Ezért a termőfoltot tüskés ágakkal, esetleg tüskésdrót kerítéssel is be kell keríteni. A bekerített hely pedig mások figyelmét is felhívja. Tehát megdézsmálhatják csemetéinket, főleg ha azok gyümölcsfacsemetók, vagy mogyorók. Eddig nem írtam arról, hogy kertünkben különféle gyümölcsfák alatt is tenyészthetünk az írt módon földalatti gombákat. Vagy akácfáink alatt is az írt Mattiroló-féle szarvasgombát, bár ez menne a gyümölcsfák alattis. így kertünkben a gyümölcstermés mellett földalatti gombákat is szüretelhetnénk. Ha az imént vázolt kezdeti nehézségeket le tudtuk valahogyan győzni, akkor a további kísérleteket nem kellene mások (emberek, állatok) károsításától féltenünk, mert kísérleteinket saját, körülkerített kertünkben is folytathatjuk. A további csemetefertőzésekre ui. felhasználhatjuk a már korábban fertőzött, gombát termő gyümölcsfáinkat (vagy akácot). így hólavina módjára mind több és több fertőzött gyümölcsfacsemetéhez juthatunk. Ennek jelentőségót azt hiszem nem kell bővebben fejtegetnem. Mindenki szivesebben vásárol majd olyan gyümölcsfacsemetét, amely alatt szarvasgomba is fog teremni. A szarvasgombák ezen a módon kerti terménnyé változhatnak, nem kell értük az erdőbe menni. Most felsorolom azokat a gyümölcsfákat, amelyekről tudjuk, hogy alattuk földalatti gombák is megteremnek: szelíd gesztenye, őszibarack, mogyoró, cseresznye, meggy. A további kísérletek lennének hivatva eldönteni azt, hogy milyen szarvasgombák még milyen további gyümölcsfák alatt teremhetnek. A nyári szarvasgombával folytatott tenyésztési kísérleteket 1958 óta az Erdei Termékeket Felfolgozó és Értékesítő Vállalat végzi, illetve végezteti. Szemére László 366