A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Péterdi Ottó: Gazdasági életkép Bakonypéterdről 1800 körül

4. Bakonypéterd települése 1780 körül 4. Die Siedlung von Bakonypéterd um 1780. 4. Le peuplement de Bakonypéterd. vers 1780. 4. Населенность Баконьпетерда около 1780 г. elnyúló kerttel (4. kép). A nyugati soron, a mai plébániaiaktól északra 5 ház, a keleti soron 27 ház, továbbá a nyugati soron az iskolától délre a második ház. (Péterd települési térképén 1—33 számokkal jelezve a házakat jelző vonalak mögött.) A 9 földes zsellérnek (inquilini, Kleinhäusler) nem volt úrbéri telke, de bővebben jutott a dézsmamentes földből, legelő illetményből és szőlőbőr. Házuk a főutca nyugati során állt az iskolaépülettől délre (közbe iktatva egy gazdaház) a ház mögött kerttel. A földdel rendelkezők házát az udvar végén keresztben álló pajtáról lehetett megismerni. (A térképen a—i betűkkel jelezve.) A harmadik társadalmi réteg volt a földnélküli zsellérség (inquilini, subinquilini, Holden). Ez a réteg 1787-ben két csoportra oszlott. Az ún. házas zselléreknek (1787-ben 27) kezdetben kis háza volt, gazdasági épületek és kert nélkül a kis utcában, a faluból déli irányban kivezető utak mentén. Kezdetben egy nadrágszíjnyi földdel rendelkeztek a Kenderkertek dűlőben (Holdengärten) és egy m. holdnyi legelő illetménnyel. Az ún. hazátlan zsellérek (1787-ben 29) egyik része a telkes jobbágyoknál szolgált és lakott egy külön kis szobában (Holdenstübel). Aki közülük megnősült, a főutcán kívül felhúzott magának tömésfallal egy kis házat és ezzel házas zsellér lett. 1828-ban 7 jobbágyházban szolgált hazátlan zsellér. A hazátlan zsellérek másik csoportja a mesteremberekből (kovács, bognár, kocsmáros) és öt pásztorból állt. Az 1828. évi regnikoláris összeírásban nyolc takács, két „német" varga és egy szűcs a földes és házas zsellérek csoportjából való, akik ezt a mesterséget csak a téli hónapokban űzték. Az 1785. évi II. József-féle Tabella Conscriptionis populationalis

2 szerint a faluban 76 ház állott. Ez a vázolt társadalmi rétegekre bontva 33 -f- 9 + 27 = 69. Maradt 7 ház: templom, iskola, urasági kocsma, malom és erdőkerülő ház, két községi ház (felső nyugati, alsó keleti soron a községi alkalmazottak számára). Az 1828. évi regnikoláris összeírásban a census alá eső házak száma 83, ímert a házas zsellérek száma 41-re emelkedett. A gyarapodás 14 zsellérházból származik. Az 1856-os falutelepülési térképen 90 ház is van berajzolva. 550 körül van általában a lakosok száma az összeírások szerint. III. A szántóföldi növénytermesztés a) A tizedköteles úrbéri telek Az 1787. évben a gabonatermesztésre kijelölt tizedköteles szántóföldek helyét és területi nagyságát az 1856. évi, a jobbágy korszak utolsó állapotát rögzítő Birtokkönyv és térkép, továbbá a dűlőnevek alapján sikerült megállapítani. Az úrbéri telkek a győri országút mentén terültek el. A dűlőnevek is erről tanúskodnak, hiszen a keleti határ, a mai vasútvonal környéke a Nádastó zsombékos vidéke. A déli határ egészen, a nyugati határ nagyrészt legelő. Az utóbbit helyenként bozót borította Bél 207