A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Péterdi Ottó: Gazdasági életkép Bakonypéterdről 1800 körül

nálatáért bért, ún. úrbért fizettek és robottal szolgáltak. A falu határát a XVIII. sz. végén ábrázoló térképen, pusztán dűlőnevek alapján látható a föld megoszlása: szántóföldek, rétek, legelők, erdő és szőlők. A szántóföldek a növénytermesztésnek, a rétek, legelők és az urasági erdő az állattenyésztésnek az alapjai voltak, a szőlő nedve pedig a munkakedvet fokozta. A szántóföldek földesúri megkötöttség és a rajtuk termesztett növények szerint kétfélék: úrbérköteles és úrbérmentes szántóföldek. Az úrbérköteles földek megkötöttsége kettős volt. Egyrészt gabonaféléket (búzát, rozsot, árpát, zabot) kellett bennük termelni a háromnyomásos vetési rendszerben történő váltogatásával, másrészt ezen termékek után természetben kellett az úrbért, a kilencedet fizetni a földesúrnak és a tizedet az egy206 2. Bakonypéterd főutcája napjainkban 2. Die Hauptgasse von Bakonypéterd. 3. La grand-rue de Bakonypéterd de nos jours. 2. Главная улица Баконьпетерда сегодня. háznak. Péterd esetében a kettő egy személyt volt, aki a termésnek csak a tizedik részét követelte meg teljes egészében természetben, míg a kilenced helyett megelégedett egy bizonyos mérsékelt pénzösszeggel. E megkötöttség miatt nevezték ezt a kilencedköteles, vagy Péterd esetében tizedköteles szántót „úrbéri teleknek" és művelőjét „telkes jobbágynak". Ezek a földek a falutól északra, a győri országút mentén alakultak ki. Az úrbérmentes és így a háromnyomásos vetési rendszeren kívüleső szántóföldek szabadsága pedig éppen abban állt, hogy ezeken a jobbágy teljesen önellátásra, saját szükségletére (a len kivételével} leadási kötelezettség nélkül termelhette az abban a korban a gabonán kívül szokásos növényeket. Ide tartozó földek: a házikert, a falutól délre a „kenderkert" és a falutól messze nyugatra a „postdominális földek". A félszesszió elválaszthatatlanul összetartozott a jobbágyházzal (Hofstatt). Jobbágyok között adásvétel tárgyát nem képezte. Egyenes ágon, fiú- és leányágon örökölhető volt egységesen, felaprozás nélkül. Leányági örökösödés esetén földesúri engedéllyel házasság útján két félszesszió egyesülhetett, miként az 1856. évi Birtokkönyv is egy jobbágy (Hahn Mátyás) kezén két félszessziót mutat ki. Az örökösödési eljárás alkalmával a jobbágy örökösét bemutatta a földesúr ravazdi ispánságán, ahol egyúttal „átírási ajándékkal" (borjúval) kedveskedett. II. Népességi viszonyok A falu határán három társadalmi réteg osztozkodott az 1787. gazdasági évben és természetesen az örökváltságig, 1856-ig. A 33 féltelkes jobbágynak, gazdának (Coloni, Bauern) jutott tizedköteles úrbéri telek, tizedmentes föld, rét, nagy legelő illetmény, több szőlő. A faluban a főutcában volt nagy házuk hosszan 3. Gazdaház udvara Bakonypéterden 3. Ein Bauernhof in Bakonypéterd. 2. Cour d'une maison de fermier á Bakonypéterd 3. Двор крестьянского дома в Баконьпетерде«