A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Péterdi Ottó: Gazdasági életkép Bakonypéterdről 1800 körül

Gazdasági életkép Bakonypéterdről 1800 körül I. Lakott vagy művelés alatt álló területek. Bakonypéterd, Veszprém megye legészakibb faluja a győr—veszprémi vasút és országút mellett fekszik Veszprémtől 50, Győrtől 30 km-re (1. kép). Az ún. Sokorói Halom vonulatok középső ravazd— csanaki vonulatának az északbakonyaljai völgyre terpeszkedő délkeleti vízmosta karéjain sütkéreznek napfényes házai és terülnek el termékeny földjei (2. és 3. kép). A török időkben elpusztult falut a XVIII. sz. első felében Ausztriának jórészt a Dunántúllal határos ui nyelvjárásos vidékeiről származó német ajkú telepesek építik fel, nem a régi helyén, hanem új terepen. A XVIII. sz, második felében a Mária Terézia-féle úrbérrendezés (1767) után veszik fel a települési, társadalmi, termelési és birtokviszonyok azon alakjukat, amelyben az örökváltságig, 1856-ig fennálltak, sőt a következő kapitalista korszakra is determinálóan hatottak. Ezen a téren Péterd a Veszprém megyei telepítéses jobbágyfalvaknak •egyenesen típusa. Mivel pedig típus, azért tanulságos lesz a jobbágykor utolsó száz évének a birtokviszonyokon alapuló társadalmi rétegeit, gazdasági termelését és részben életszínvonalát bemutatni az 1787. gazdasági év keresztmetszetében, egy egész korszakra jellemzően. Az 1787. évet azért választottam, mert az ebben az évben készült, körültekintő úrbéri összeírást első és fő forrásommá tudom megtenni. Ugyanis II. József 1786-ban eltörölte a pannonhalmi bencésrendet és birtokainak kezelését ekkor vette át a Vallásalap 1802-ig. Ennek az összeírásnak az adatait részben alátámasztja az 1828. évi conscriptio regnicolaris, mely második forrásom. Harmadik forrásom az 1856. évben a jobbágykor utolsó állapotát összefog1. Bakonypéterd tágabb környéke. 1. Die weitere Umgebung von Bakonypéterd. 1. Les environs plus étendus de Bakonypéterd. 1. Более широкая околица с. Баконьпетерд. lalóan rögzítő és az örökváltság lebonyolításához készült Birtokkönyv és két térkép, amelyből előző időkre vissza lehet következtetni.

1 Végül állandó vezetőim a dűlőnevek és a népi hagyomány. I. Földbirtokviszonyok A XVIII. sz. végén a falu határának telekkönyvi tulajdonosa a földesúr, a pannonhalmi főapátság. Tőle kapták az új telepesek a földet, melynek hasz205