A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyi céhkorsók

•45., 45/a. Várpalotai takácscéh korsója. 1844. 45., 45/a. Krug der Weberzunft von Várpalota 1844 A két fej között rendszerint kereszttel ellátott korona lebeg. A kétfejű sasos motívumtól élesen megkülönböztethető az egyfejű empire (napóleoni) sas alakja. Különös paradoxonként hat, hogy a közel 20 darab magyar feliratos, kétfejű sasos céhkorsó mellett az egyetlen német feliratút, a veszprémi német lakatos, órás és fegyverkészítő céh 1829. évi korsóját (függ. 54.) díszíti a napóleoni empire sas ; talán éppen a friss nyugatias, városiasabb divat hatását tükrözve. A másik legjellegzetesebb címerállat, az oroszlán, ugyancsak megtalálható a korsók nagyrészén. Két, 1746-ból származó takácscéhkorsón jelennek meg először (függ 15. és 16), két hátsólábukon ágaskodva, mellső lábaikkal a takácsmesterség jellegzetes emblémáját, a három, háromszögben 45., 45/a. Chope de la corporation des tisserands de Várpalota 1844 45., 45/a. Кружка гильдии ткачев с. Варпалота 1844 г. összeállított vetélőt tartják, mint szabályszerű heraldikai címertartó állatok. Ugyancsak ilyen helyzetben tartják a hatalmas ollót, a szabómesterség jelvényét a veszprémi szabócéh 1780-ból való korsóján (függ. 28. — 23. kép). Köralakú keretbe helyezett takács-emblémát tart két ágaskodó oroszlán a palotai takácscéh 1844. évi korsóján is (függ. 64. — 45. kép). A veszprémi takácscéh 1800ból való legénykorsóján (függ. 36., — 27. kép) a hatalmas szívalakú keretbe foglalt takácsembléma két oldalán ugyancsak egy-egy oroszlán helyezkedik el, de ezek már nem tekinthetők valódi címertartóknak, mert mellső és hátsó lábaikkal egyaránt szinte rákapaszkodnak a nagy, szívalaku pajzsra. A két ágaskodó oroszlán gyakran a korsó hasának közepét elfoglaló kétfejű sasos emblémától 173