A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyi céhkorsók

24., 24

/a. Bakonymagyarszombathelyi vagy cseszneki takácscéh korsója. 1781. 24., 24/a. Krug der Weberzunft von Bakonymagyarszombathely oder Csesznek 1781 magyarország népeinek (morva—szlovák—német magyar) díszítőelemeivel gazdagodva, végülis elnépiesedett és egyedülállóan jellegzetes kerámiai stílust teremtett, ez azonban éppen a Felvidék soknyelvű néprajzi összetétele miatt nem mondható sem sajátosan magyarnak, sem sajátosan szlováknak. Ugyanakkor a zöldmázas céhkorsókkal a Felvidéken, talán az egy Gömör megyét kivéve, aligalig találkozunk, amire legérdekesebb bizonyíték, hogy a kassai régi felsőmagyarországi múzeumban — amely a céhemlékek tekintetében talán az egész történelmi Magyarország leggazdagabb gyűjteményét őrizte — a rengeteg ónkanna, ónpalack 24., 24/a. Chope de la corporation des tisserands de Bakonymagyarszombathely ou de Csesznek 1781 24., 24/a. Кружка гильдии ткачей с. Баконьмадьярсомбатхей или Чеснек 1781г. és habán-jellegű céhkancsó között egyetlen zöldmázas, domborműves céhkorsó sem található.

57 Az ismertetésre kerülő Veszprém megyei céhkorsókból 12 darab készült a XVIII. század első, 20 darab a XVIII. század második felében. 37 darab a XIX. század első feléből való, 4 darabon nincs évszám. A többit (17 darab) a század második felében készítették. Az első, datált, Veszprém megyei céhkorsó a veszprémi bognároké 1721-ből (6. kép), az utolsó a várpalotai építőiparosoké 1896-ból. Űrtartalmuk általában kb. 7 — 10 pint, ami 10 —14 liternek felel meg. A korsók magasságméretei 30 és 45 cm között 159