A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyi céhkorsók

mozognak. 50%-uk 35 és 40 cm 25%-uk 40 és 45 cm, között, 25%-uk pedig 35 cm alatt van. A legmagasabb a várpalotai fazekasoké, 47 cm (függ. •62. — 43. kép), a legalacsonyabb a balatonfőkajári vegyes céhé, 26 cm (függ. 71. — 47. kép). A korsók különböző mértékben öblösek, de a gömbalakot nem érik el. A szájak nagysága a XVIII. században az 1810-es évekig jóval szűkebb, mint a XIX. században és éppen ezért a XVIII. századiak öblösebbeknek hatnak (lásd az 58. és 59. képet). A korsók öblösségére jellemző legnagyobb szélesség a korsók 60%-ánál 23 és 26 cm között váltakozik, 20%-ánál a legnagyobb átmérő ennél kisebb (18 cm-ig), 20%-ánál pedig nagyobb (31 cm-ig). Legszélesebb a veszprémi fazekasoké, 26. Tosokberendi egyesült kovács- bognár- és pintércéh korsója. 1794. 26. Krug der vereinten Schmiede-, Wagner- und Binderzunft 1794 26. Chope de la corporation réunie des forgerons et des tonneliers de Tósokberénd 1794 26. Кружка объединенной гильдии кузнецов, каретников и бондарей с. Тошокберенд 1794 г. 25. Odori helység hegyközségi korsója. 1790. 25. Krug der Weinhauerinnung dej Gemeinde Odoril790 25. Chope de la commune montagnarde d'Odori 1790 25. Кружка виноградарского села Одори 1790 г. 31 cm (függ. 76. — 49. kép), a legkisebb átmérőjű pedig a szentgáli takácscéhé, 18 cm (függ. 63. — 52. kép). A XVIII. században készült korsók nagy száma (32 db) és viszonylagos régisége komoly jelentőséggel bír, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy ezek a nagy méretű cserépedények törékeny anyaguknál és rendeltetésüknél fogva milyen nagy mértékben voltak a pusztulásnak kitéve, és hogy 1721 előttről egyetlen zöldmázas, domborműves céhkorsót sem ismerünk. A szájformák fejlődésénél megállapítható, hogy a XVIII. század első felében a kiöntőcsőr aránylag kicsi, ós nem éles töréssel válik el a kerek száj kontúrtól, a XVIII. század második felében a kiöntőcsőr éles szögben emelkedik ki a száj körvonalából, sőt a század végefelé a kiöntőcsőrnek külön nyílása van, tehát felülről nézve a korsó száját, azon egymástól elválasztott két nyílás látható: a nagy 160