A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyi céhkorsók

szagban, 52 és Alsó Ausztriában, sem a Magyaror­szággal igen szoros gazdasági kapcsolatban álló Sziléziában, 53 sem Morva- és Csehországban, de általában sehol a német nyelvterületen, Magyar­országon kívül, nem voltak használatban a zöld­mázas, céhjelvényes, domborműves, feliratos céh­korsók. 54 Ezek tehát kétségtelenül magyar jelle­gűek, de a felirat nélküliek, sőt a német feliratúak is feltétlenül magyarországiak. A fent elmondot­tak miatt nem volt szerencsés választás a Viski Károly-féle Magyarság Néprajzában a céhemlékek 23. Veszprémi (?) szabócéh korsója. 1780. 23. Krug der Schneiderzunft von Veszprém (?) 1780 23. Chope de la corporation des tailleurs de Veszprém (?) 1780 23. Кружка веспремской гильдии портных 1780 г. 22. Szentkirályszabadjai református egyház korsója» 1780. 22. Krug der reformierten Kirche von Szentkirályszabadja 1780 22. Chope de l'église protestante de Szentkirályszabadja. 1780 22. Кружка реформатской церкви с. Сенткирайсабадъя. 1780 г. ismertetése során egyetlen Nyitra megyei újke­resztény jellegű céhkanta bemutatása, 55 sem pedig Molnár László Fazekasság с munkájában egyet­len német feliratú felvidéki, zöldmázas céh korsó (Klenóc, Gömör megye) publikálása, 56 mert ezek a magyar jellegű céhkorsóknak éppen nem jelleg­zetes darabjai. Igaz ugyan, hogy a déltiroli eredetű új keresztény fazekasok stílusa az olasz reneszánsz­gyökerekből táplálkozva, Morvaország ós Észak­158

Next

/
Thumbnails
Contents