A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)
Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyi céhkorsók
20. Várpalotai fazekas kistársaság korsója. 1777. 20. Krug der Hafnergesellenschaft von Várpalota 1777 20. Chope de la petite société des potiers de Várpalota 1777 20. Кружка мелкого общества гончаров из с. Варпалота 1777. г. még igen sok zöldmázas, domborműves céhkorsót. Ezek részint magyar, részint német feliratúak, de legnagyobb részükön csak kezdőbetűk láthatók, vagy nincs is rajtuk írás, a gazdag, domborműves díszítések közé illesztett esetleges évszámon kívül. Mivel ilyen céhkorsókból igen sok található a történelmi Nyugatmagyarország, az Ausztriához tartozó Burgenland területén, dr. A. Haberlandt a Volkskunde des Burgenlandes с. munkájában 50 azt állítja, hogy az ilyen típusú céhkorsók 1700-tól kezdve lépnek fel Burgenlandban és „nyilván német hatásra" terjedtek el a Bakony-vidéki céhek között is. A kismartoni (Eisenstadt) Wolf Sándorféle gyűjtemény ismertetése során: „Cóhkorsók Burgenland körzetéből és a magyar középhegység német településeiből" (Innungskrüge aus dem Umkreis des Burgenlandes und deutschen Ansiedlungen im ungarischen Mittelgebirge) címen 11 darab céhkorsót ismertet, amelyek közül csak 2 darab a német feliratú : a Kőszegtől mintegy 5 — 6 km-re eső Répcekéthely (Mannersdorf) céhkorsói, a többi 9 darab magyar feliratú és nagyrészük Veszprém megyei. A lékai vár gyűjteményében őrzött 11 céhkorsóból egy magyar és egy német feliratú, a többi csak évszámmal, vagy monogrammal van ellátva. A német feliratúak is mind nyugatmagyarországiak. Alsó Ausztriából egyetlen zöldmázas céhkorsót mutat be dr. M. Haberlandt, a „Charles Holme: Peasant Art in Austria and Hungary" c. munkájában, 51 de a Bécsben őrzött zöldmázas céhkorsókat is általában Sopron környékieknek tartják. Sem a Dunántúllal szomszédos Stájeror21. Vaszari takácscéh korsója. 1778. 21. Krug der Weberzunft von Vaszar 1778 21. Chope de la corporation des tisserands de Vaszar 1778 21. Кружка гильдии ткачев из села Васар 1778 г. 157
