A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Szentléleky Tihamér: Az örvényesi bronzmécses

2. örvényesi bronzmécses restaurált állapotban 2. Die Bronzöllampe von örvényes restauriert. 2. La lampe de bronze d' örvényes restaurée 2. Бронзовый светильник из Эрвеньеша в реставрированном виде. fésült, vonalas, köteges hajfürtök. A kopasz homlok közepéből felfüggesztő rudacska áll ki, mely lapszerű kiképzésű. Eredetileg a rudacska átfúrt lehetett, erre utal a törésvonal tetején mutatkozó, kissé ívelt lyukszegély. Mindkét halánték oldalát levél és fürt díszíti. A szemek tágra-nyitottak és mélyenülőek, rovátkákkal díszített, kihangsúlyozott szemöldökkel. Középen befúrt lyuk emeli ki a szemgolyókat. A fülek felső részei kerek vonalban kiszélesednek. Az orr egyenes, előrenyúló sövényű, széles cimpájú. Az orr alatt dús, kétfelé fésült, végén kunkorodó bajusz vehető ki. A száj erősen elővillogó felső és alig látható alsó fogsorral járul az arc karakterisztikus kialakításához. Közvetlenül az égő nyílása felett széles, kifelé hajló alsóajak látható. A kanóclyuk az áll csúcsán helyezkedik el. A mécses teste alul peremes talprészben végződik. Bronzmécsünk a fejmécsesek csoportjába tartozik. Készítési idejére vonatkozóan, mint ahogy általában a bronztárgyak készítési idejére is, az ásatási rétegekből nehéz következtetéseket levonni. E bronztárgyakat ugyanis hosszú ideig, esetleg évszázadokig is használták. Az örvényesi feltárásnál erősen összekeveredve az épület összeomlott törmelékével, a II. sz. L-alakú épület padozatának közelében feküdt a leírt mécses. Ha tekintetbe vesszük, hogy az örvényesi eddigi ásatások szerint számolni kell a korábbi kunyhótelepülés után a II. században egy kőépületeket emelő második főperiódussal, melyet a IV. században

5 átalakítottak és a korábbi faragott köveket másodlagosan felhasználták, akkor mécsesünk omladékrétegét már a IV. század pusztulási időszakára tehetjük. Éppen a korábbiakban említettekre hivatkozva azonban ez csak a használat ante quem idejét határozza meg. Ha a használat évszázadokig tartott, akkor a készítés időszakára a rétegek nem sok támpontot nyújtanak. Több eredményre vezet, ha mécsünket összevetjük a fejalakú egyéb bronz- és égetett agyagmécsekkel.

6 A bronzmécsek készítési időszakát ugyan nehéz meghatározni, hasznos összevetéseket végezhetünk azonban az égetett agyagmécsekkel, amelyek formáit már könnyebb típusok és jellegzetességek szerint szűkebb időhatárok közé szorítani. A bronzmécsekre már kialakulásukkor is nagy hatással voltak az igen nagy mennyiségben készített agyagmécsek. Az egymásrahatások kölcsönösek és igen változó képet mutatnak. A bronzmécsek az i. e. I. század végétől, de különösen az i. sz. I. század második felében alapvetően hatnak az égetett agyagmécsek készítésére. Több egymásrahatás mellett itt talán csak a legjellemzőbbet említjük meg, midőn bronz előképek alapján alakulnak ki a firmamécsek magas peremmel körülvett változatai. Az I. század második felében viszont a firmamécsek orrvégződéseinek alakjai a bronzmécseken jelennek meg.

7 A fejalakú mécsek is éppen ebben az iÜőszakban alakulnak ki.

8 Mivel a bronzszobrok típusarcainak a kisplasztikában, különösen az agvagtárgvakon való továbbélésére következtethetünk, előfordulhat, hogy éppen a fejalakú bronzmécsek hatottak ösztönzően a fejalakú égetett agyagmécsek kialakulására. Az i. e. I. század második felétől az i. sz. I. századon keresztül, jól ismertek mind a. 104