A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

B. Blickle Ilona: A tanácsrendszer létrehozása és a tanácsok kezdeti tevékenysége Veszprém megyében (1950–1954)

N koáó és dolgozó tisztviselőjük, a fiatal munkás- és parasztkádereiknél pedig még hiányzott a közigazgatási gyakorlat. Ugyanakkor viszont a tanácsok feladatai a régi közigazgatásihoz képest igen megnőttek. A továbbiakban azt kell vizsgálat tárgyává tennünk, hogy milyen feladatok megoldása várt a tanácsokra, és hogyan oldották meg ezeket? A tanácsok feladatai közül a mezőgazdasági kérdésekkel kapcsolatosak voltak a leglényegesebbek. Az aratási, cséplési munkálatok időben történő elvégzése nem volt könnyű feladat, hiszen 195 000 kat. hold kalászos került aratásra, s ez 8 q^s átlaggal is 15 600 vagont jelentett. A csépléshez 684 cséplőgép állt rendelkezésre, s aratókban is hiány volt.

11

' A jó eredményhez tehát jó munkaszervezésre, észszerű átcsoportosításokra volt szükség. Az aratás és behordási munikálatoknál a megye az utoLsó tett.

20 Ehhez kétségkívül a rossz technikai feltételek is hozzájárultak, de feltétlenül szerepe volt benne egyéb tényezőknek (rossz munkaszervezés, a megye ipari jellege következtében munkaerőhiány stb.) is, amelyen bizonyos határokon belül javítani lehetett volna. Feltétlenül helytelen volt nézetünk szerint pl. az, hogy a munkaerőhiány megoldására munkások felkutatását a tanács egyedül a DÉFOSZ feladatának tartotta, s ehhez segítséget nem nyújtott.

1

'

1 A lemaradásból az ideiglenes tanácsok igyekeztek levonni a megfelelő következtetést az őszi mezőgazdasági munkák jobb végzése érdekében. Pl. a pápai járási tanács végrehajtó bizottsága 1950 szeptember 8-i ülése elhatározta, hogy az összes tömegszervezettel felveszik a kapcsolatot és segítséget kérnek tőlük a vetés érdekében végzett felvilágosító munkához.

22 Nehéz feladatot jelentett a tanácsok részére a begyűjtési munkálatok intézése. A begyűjtési rendszer erre az időszakra már idejét múlta, megfelelő árpolitikával kellett volna felváltani. Mivel e munkák irányítása a tanácsok feladata volt, a későbbiekben egyre inkább egyik okává vált annak, hogy a tanácsok tömegkapcsolatai nem a kívánt mértékben és formában alakultak. Az 1950-es évben a rendkívüli jó termés következtében ez még azonban nem jelentkezett annyira élesen, mint a későbbi években. Az ideiglenes tanácsok működése idején 25 községben végeztk tagosítást. Ez 1170 dolgozó parasztot érintett. A munkálatot jó eredménnyel sikerült megoldani. A tanács a tagosítás kezdetén felfigyelt arra a helytelen törekvésre, hogy a termelőszövetkezetek, illetve állami gazdaságok földjét a faluhoz legközelebb eső, legjobb földeken akarták kijelölni. A körültekintő munka eredményeképpen mindössze egy felszólalás volt a megyében a csereingatlan kijelölése ellen.

23 A mezőgazdasági feladatok mellett fontos feladata a tanácsoknak ekkor az 5 éves terv megvalósításának segítése is a helyi erőforrások feltárásával. Ezen a téren is tudtak eredményei; :;t felmutatni az ideiglenes tanácsok. A megyei útépítésekhez szükséges anyag előteremtéséhez üzembe helyeztek kisebb kőbányákat, Keszthelyen és Borsosgyőrött téglagyárat, Tapolcán, Várpalotán és Márkon mészégetőt. Tanácstagok segítettek olyan helyi erőforrások feltárásánál, mint a felhasználatlan gömbvas gyűjtése üzemekből.

24 Igyekeztek az ideiglenes tanácsok a lakosság jogos igényeit, kívánságait is minél jobban kielégíteni. Harcot indítottak a bürokrácia ellen. Ennek során derült fény olyan esetekre, mint pl. arra, hogy a pénzügyi osztályon közel 2000 elintézetlen ügy porosodott a szekrényekben.-"

1 A gyorsuló ügyintézésre jó példa volt az, hogy a megyei tanács intézkedésére Badacsonytördemic bányásztelepre 4 nap alatt bevezették a villanyt. (A faluba 1936-ban vezették be a villanyt, de a kb. fél km-re levő 600 lakosú bányászteiepre kérvények hosszú sora ellenére sem kötötték be.)

2(i A lakosság megsegítésére való törekvést példázza az is, hogy az 1950-es borszörcsöki tűzeset után a megyei tanács a Népjóléti Minisztériumtól 25 000 Ft-ot, az Építésügyi Minisztériumtól pedig 91 köbméter épületfát és egyéb építési anyagokat szerzett.

27 ; ; . i . A tömegkapcsolatok kiépítése érdekében szorgalmazta a keszthelyi járási vb fogadónapok tartásának beindítását a községekben,'

28 — a kép teljességéhez azonban az is hozzátartozik, hogy ez nem volt általános. Általában a megyei, a járási és városi tanácsok tagjait a vb-ok nem aktivizálták és ezzel lényegében azt érték el, hogy a tömegek a tanácsokat többnyire csak mint hivatali szervezeteket ismerték.

20 Az eredmények mellett meglevő hibák között meg kell említeni azt is, hogy a központi előírás következtében szinte minden vb-ül?sen napirenden szerepelt a egyűjtés és az aktuális mezőgazdasági munkák kérdése. Pl. a sümegi járásiban (de bármely más járást megvizsgálva hasonló eredményre jutnánk) az 1950 augusztus 18-tól október 27-ig (az ún. „vegyes" ügyeket nem számítva), tehát az ideigle248