A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)
B. Blickle Ilona: A tanácsrendszer létrehozása és a tanácsok kezdeti tevékenysége Veszprém megyében (1950–1954)
nés járási tanács vb által tartott ülések napirendjének 59,9 százaléka a begyűjtéssel és az őszi mezőgazdasági munkákkal foglalkozott. Ha ehhez hozzávesszük még az október 22-i tanácsválasztások előkészítésével foglalkozó napirendeket (20 százalék), akkor azt tapasztaljuk, hogy minden egyéb probléma tárgyalására a napirendek 20,1 százaléka jutott. Nézetünk szerint ez két szempontból volt káros. Egyrészt; más, ugyancsak igen lényeges kérdésekre nem jutott elég idő. Másrészt a mezőgazdasági munkák állandó tárgyalása következtében ez a tanácsi munka szempontjából igen lényeges kérdés egyre inkább formális kezelést nyert, ugyanis az egyes üléseken mindig az egész kérdést tárgyalták. Éppen ezért a vele kapcsolatos feladatok körvonalazása csak általánosságokban történt meg, ahelyett, hogy e munkák egy-egy részproblémáját tárgyalták volna meg egy-egy alkalommal. Csak ekkor lehetett volna a munka megjavításáról, a feladatok megoldásáról igazán eredményes, konkrét határozatokat hozni. Jelentkeztek az előbbiek mellett olyan hiányosságok is (járási és városi szinten), hogy a Vb elnök kezéből a vezetés átcsúszott a titkár kezébe. Máshol a pártonkívüli elnökhelyettest, illetve elnököt nem vonták be megfelelően a munkába, nem látva a pártonkívüliekkel való megfelelő kapcsolatok kiépítésének fontosságát. Találkozni azzal is, hogy a megyei tanács vb átnyúlt a járási tanácsok felett, pl. közvetlenül, a járási tanács megkerülésével eszközölt pedagógus áthelyezéseket. 30 A hivatalos út be nem tartása azonban megvolt a másik oldalról is, községi és járási tisztviselők nemegyszer a megyei tanács megkerülésével küldtek felterjesztéseket a В elügyminisztériumba. 31 III. A megyei, a járási és városi ideiglenes tanácsok Isgfontosabb feladatai közé tartozott a tanács választások előkészítése. 1950 augusztus 4-én ülést tartott a Minisztertanács, s itt az igazságügyrniniszter előterjesztést tett a tanácstagok választásával kapcsolatban. Az elfogadott (1950. évi 31. számú) törvényerejű rendeletet augusztus 6-án tették közzé. Lényege az volt, hogy a tanácstagokat lajstromos rendszer alapján fogják választani. E rendelet helytelen volta a későbbiekben a gyakorlatban bebizonyosodott. Helytelen volt egyrészt, mert nem tette lehetővé azt, hogy csak egy-egy jelöltet ne szavazzanak meg. Ugyanis, ha valaki valamely jelölttel nem értett egyet, az egész lajstromot el kellett utasítania, hogy ellene szavazhasson. Másrészt a tanácstagok nem voltak kerülethez kötve, nem érezhették egyik körzetet sem magukénak, ahol a munkáért felelősséggel tartoznak, de nem érezhette egyik körzet sem a magáénak a tanácstagot. Ez a választási rendszer már eleve magában rejtette annak veszélyét, hogy nem alakul ki szoros kapcsolat a tanácstagok és választóik között. A törvényerejű rendelet arra való tekintette^, hogy helyi állami szervek választásáról volt szó, egy megszorítást alkalmazott az országgyűlési választójoghoz képest: a választópolgárnak legalább egy hónapja kellett ott laknia, ahol a helyi tanács tagjait választotta. Augusztus 21-ével országosan megindultak a választói névjegyzékek összeállításának munkálatai. Minden 20 évet betöltött állampolgár összeíró-lapot töltött ki augusztus 25-ig, ezek alapján állították össze a választási névjegyzékeket. Az ideiglenes névjegyzékek kifüggesztése szeptember 5—7-én történt meg. Akik itt nem szerepeltek, szeptember 5— 13-a között kérhették felvételüket a helyi hatóságnál. Az 1950. 31. sz. törvényerejű rendelet 26. §-a értelmében az Elnöki Tanács október 22-ére tűzte ki valamennyi helyi tanács választását. A helyi tanács végrehajtó bizottságok és a községi elöljáróságok szeptember 12-ig közölitek a Függetlenségi Népfront helyi szerveivel a megválasztandó tagok és póttagok számát, A jelöltek listáját a Népfront helyi szerveinek október 6-ig kellett benyújtani a választási bizottságokhoz. A választási előkészületek olyan feladatai, mint a választási névjegyzékek összeállítása, s még inkább a jelölések eszközlése igen komoly politikai feladat volt. Ilyen munkát még egyetlen választási előkészületnél sem kellett végezni. Igen sok jelöltet kellett kiválogatni (Veszprém megyében több mint 14 ezret), olyan embereket, akikre a lakosság bizalommal tekint, aktívak, politikai szempontból megfelelőek, a lakosság minden rétege képviselve van közöttük. A jelöléseket nehezítette az is, hogy helyi tisztségekre való választásokról lévén szó, személyeskedés, az egyes funkciókért való versengés is jelentkezett. Ilyen nagy feladat megoldásánál feltétlenül szükséges volt, hogy az ideiglenes tanácsok is nagy segítséget adjanak a munkához. Ugyanakkor viszont azt tapasztalhatjuk, hogy számos tanácsnál olyan helytelen nézet jelentkezett, mely szerint a taná249