A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Cenner Mihály: XIX. századeleji pápai színlapok

Az őszi színházi idényre Kilényi Győrbe teszi át székhelyét s a pápai színlapok között fennmaradt a november 30-i győri játék műsora. Ez alkalommal „Ruzitska Muzsika Kar Igazgató Magyarban első eredeti operája: IV. Béla, vagy a Tatár Futás Magyar Országon" kerül bemutatásra. A győri előadás számára nyomtatott színlapot használták fel, megfelelő javítással a december 12-i pápai előadásra is. Ügy látszik, Kilényi t igen megkedvelték Pápán, mert a győri tartózkodást megszakítva, december elején három előadást tart Pápán: 7-én Kisfaludy Károly Kérők с vígjátékát, 8-án Az ördögűző Fábián c. vígjátékot és 12-én Ruzitska operáját, a IV. Bélát mutatta be a pápai közönségnek. Mindhárom előadás megérdemli, hogy behatóbban foglalkozzunk velük. Kisfaludy Károly nevét mindössze öt éve ismerte a színházlátogató közönség. 1819-ben mutatta be a Székesfehérvári Nemzeti Színjátszó Társaság a Tatárok Magyarországban с történelmi drámáját ugyanebben az évben, pesti vendégszereplésük alkalmával is ezzel a darabbal kezdték vendégjátékukat. Kisfaludy nevét hamar szárnyra kapta a hír: Ilka és Stibor vájd с darabjai köztetszést arattak Pest-Budán is. 1819 szeptember 24-én mutatják be a Kérőket Pesten a nyomorúságos anyagi helyzetben sínylődő Kisfaludy Károly javára. A Kérők tehát 5 év múlva Pápára is eljut s érdekessége az előadásnak, hogy a darabban eredetileg feltüntetett ezredes szerepét női szerepre írták át, s Hősváriné, Jó Rendű Asszonyt (nemes származású) tünteti fel a színlap. Az átalakításra a társulat fő női erőssége: Kántorné miatt volt szükség, öt a darabból kihagyni nem lehetett, a közönség az б kedvéért járt színházba, s Baltafi Margit komikus szerepe nyilván nem elégítette ki Kántorné becsvágyát. Másnap, december 8-án „Az ördögűző Fábián" került műsorra (5. kap). Ez a vígjáték tulajdonképpen A makrancos hölgy с Shakespeare darabnak egyik magyarított változata. Bayer József Shakespeare drámái hazánkban című munkájának I. kötetében részletesen ismerteti A makrancos hölgy fordításait és magyarításait. Ezek között ötödik fordítás, illetve átdolgozásként említi Az ördögűző Fábiánt. Sem szerző, sem a fordító vagy az átdolgozó neve nincs feltüntetve a Bayer említette színlapok egyikén sem, s hasonlóképpen a szerző vagy a fordító nélkül készült Kilényi társaságának színlapja is. Bayer ismerteti Az ördögűző Fábián hat 92 színlap ját, ezeket összehasonlítja, s azt a következtetést vonja le, hogy valószínűleg a Kóréh Zsigmond féle első átdolgozás alapján készültek. A mi színlapunknak még egy nevezetességet ad az előadás dátuma: 1824. Bayer ugyanis az első magyar előadást ezen a címen 1830-ra teszi. (Sáros-NagyPatak.) így ez az előadás 6 évvel előzi a Bayer József által felkutatott első ördögűző Fábián előadást. Színlapunk szerepei megegyeznek a többi hat ismertetett ördögűző Fábián színlap szerepeivel, s így az azonosság nem kétséges. Ügy látszik, hogy Kilényi társaságáé Az ördögűző Fábián legelső magyar előadásának érdeme, s ezzel egy kicsiny, de érdekes adalékkal járulhatunk a hazai Shakespeare előadások történetéhez, csakúgy, mint ,.Az egymást bosszantók" első ismert színlapjának bemutatásával. December 12-én Pápán Kilényi társasága megismétli a november 30-i győri előadást, s színre hozza Ruzitska operáját, a IV. Bélát, két évvel a PestBudai bemutató előtt, s mindössze 3 évvel a kolozsvári ősbemutató után. Az előadás érdekessége, hogy Kántorné opera szerepben lép fel. Ez a legritkábban fordult elő, mert míg például Déryné, akinek szép és kulturált énekhangja volt, egyaránt megállta helyét operai és prózai darabokban, addig Kantoménak csak prózai alakításáról maradtak az utókor számára híradások. A szereplők, három jelentéktelenebb kivételével, azonosak a győri előadás szereplőivel. Az opera szövegkönyvét Kotzebue „Béla futása" с drámája nyomán Csery Péter írta. Emlékezésül a hőskorra, a Nemzeti Színház 100 éves jubileumán felújították. A szövegkönyv szerzőjéül sokáig Kocsi Patkó János, Udvarhelyi Miklóst, sőt Kisfaludy Sándort is tartották. A színlapon levő szöveg utal az opera addigi sikereire: „. . . megmutatta Muzsikamester Rusitska azt, amit személlyek lehetetlennek tartottak, hogy Nemzetünk Geniusa szerint is lehet Énekes Játékot készíteni, mely Kolozsváron és másutt már több ízben megkülönböztetet kedvességgel fogadhatott." A sikeres szereplés után a társaság visszatért Győrbe, csak Kantomét tartotta vissza Pápán egy szomorú esemény. 1824 december 25-én Pápán, roncsoló toroklob következtében meghalt Kántorné négy és féléves kisfia, Kántor Alajos. Az erről szóló orvosi bizonyítvány az Országos Színháztörténeti Múzeum tulajdonában van (6. kép). Ezzel a szomorú epizóddal zárul Kilényi társasa-