A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Cenner Mihály: XIX. századeleji pápai színlapok

Kristóf új szomorú játéka, „A kép" kerül bemuta­tásra, főszerepben Kantoméval. A darab csak­ugyan új volt, mert szerzője mindössze három éve írta (1819) s Gaál Mihály fordításában a fenti elő­adás az elsők közül való. A színlapon hiányzó évszám megállapításánál alapul vettük azt a tényt, hogy Kán törné 1818— 1825 között működött a Dunántúlon s ezen évek között december 14-e csak 1822-ben esett szombati napra. 1823-ból mindössze egyetlen előadás szín­lapja maradt fenn Pápáról: a szeptember 25-én előadott Keleptze vagy a Vén Szerelmesek. Mind Benkő, mind Bayer idézett műveikben a két címet két külön darabként tüntetik fel. Benkő a Kelep­tzéhez nem ír szerzőt, a Vén Szerelmesek szerző­jeként Chalupka Jánost tünteti fel. Bayer egyik­hez sem ír szerzőt, de kimutatja, hogy az elsőt 1807 szeptember 25-én, a második 1814 február 20-án játszották Pest-Budán először. Bár Kilényi színlapjai — amelyekről a Balogéhoz hasonló kö­vetkeztetés alapján Kilényi kezeírása megállapít­ható — nem mentesek minden tévedéstől, a fen­tiek alapján fel kell tételeznünk, hogy a kétcímű darab egy, vagy a hatás kedvéért ragasztották a Keleptzét a Vén Szerelmesekhez. Négy év múlva a székesfehérvári társulat ismét előadja a Vén Szerelmeseket, s a szerepnevek megegyeznek en­nek az előadásnak a szerepeivel. Ebben a darab­ban Kilényi nem szerepelt, a női főszerepet viszont Kántorné játszotta. A Kilényi Társulat pápai szereplésének zöme 1824-re esik. Erről az évről 15 pápai, 2 szombathe­lyi és 1 győri előadás színlapja maradt fenn; több­ször olyan formában, hogy a különböző helyen tartott azonos előadásokhoz ugyanazt a színlapot használták. A színlapok Kantomé kilenc pápai, egy szombathelyi és egy győri szereplésének emlékét őrizték meg erről az évről. Tavasszal 3 vagy 4 elő­adást tartottak. A Kotzebue-Láng: „Gróf Benyovszky és Rontó Pál" című históriai dráma előadásának színlapja eredetileg 1824 március 28. vasárnapra szólt. Hogy aznap megtartották-e az előadást, nem tudjuk. A színlap keltezését átjavították: a vasárnapot áthúz­ták és a 28 helyébe 29-et írtak. Miután alig való­színű, hogy két egymást követő napon ugyanazt a darabot adták, feltehető, hogy a vasárnapra hir­detett előadást valami oknál fogva hétfőn tartot­ták meg. Afanázia szerepe, amelyet ezen az elő­adáson Széppataki Johanna játszott, a pozsonyi 1820-as előadáson nővére, Déryné szerepe volt. 90 Az „ordinántz" szerepét játszó Sebesíts műked­velő lehetett, mert csak a három tavaszi előadás színlapján szerepel, s nevét (a következő előadáson szereplő Odoréhoz hasonlóan) nem jegyezték fel a színházi almanachok. A harmadik tavaszi előadás színlapjának hiányzó keltezésére éppen Sebesíts szereplése révén követ­keztettünk. A műkedvelő színész néhány előadásra szerződhetett (lehet, hogy a társaság ebben az idő­ben Pápán nem is tartott több előadást), tehát min­den valószínűség szerint vagy március 29 és ápri­lis 19 közé esik A Szerelem féltés előadása, vagy közvetlenül április 19 után. Ezután ugyanis eltá­vozik Kilényi Pápáról, a Dunántúl városait és na­gyobb községeit látogatja, s az október 12-i és 14-i szombathelyi szereplés után október 21-én kezdi meg ismét Pápán sorozatos előadásait. Gróf Benyovszky Móric és Rontó Pál történelmi históriáját Kotzebue dolgozta át színpadra és Láng Ádám fordította magyarra. Goldoni: Két úrnak egy szolgája című klasszi­kus vígjátékát a Schröder féle átdolgozásból for­dította Sági Ferenc, míg „A szerelem féltésnek gyá­szos következései" című szomorújáték szerzőjét sem Benkő, sem Bayer nem említik idézett mun­káikban. Két nyomtatott színlap tudósít arról, hogy az őszi idényben Szombathelyen szerepeltek. Október 12­én, kedden „A Kintses láda, vagy a Szívnek Aty­tya" с „ujj Erköltsi vigságos játék került" színre, Kántorné főszereplésével. Kilényi ebben a darab­ban nem lépett fel. A színlapról megtudjuk, hogy a szála, vagyis az előadóterem „Viaszk gyertyával lesz világítva." Ez a mécses és a faggyúgyerya általános használatá­nak idején úgylátszik külön vonzóerőt kölcsönzött az előadásnak, hiszen az igényesebb városi közön­ség bizonyára nem élvezte a több órán át tartó előadás alatt a faggyúgyertya kellemetlen illatát. A színlap hírt ad a másnapi, október 13-i elő­adásról: Kántorné és Vásárhelyi közös jutalomjá­téka lesz, amikor is Houwald leghíresebb drámája, A Kép kerül előadásra. Ennek az előadásnak pá­pai színlapja nem maradt fenn. Harmadnap, ok­tóber 14-én ugyancsak Szombathelyen „A Gyöke­res, vagy a szerelemféltő orvoslása" című vígjáté­kot adták. A színlap szerint ez a darab Kotze­bue munkája, Benkő és Bayer megegyeznek, hogy Weissenthurm-Franul Johanna az írója és Déry István a fordítója a darabnak. Egy hét múlva, október 21-én már Pápán talál-

Next

/
Thumbnails
Contents