A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Cenner Mihály: XIX. századeleji pápai színlapok

Kristóf új szomorú játéka, „A kép" kerül bemutatásra, főszerepben Kantoméval. A darab csakugyan új volt, mert szerzője mindössze három éve írta (1819) s Gaál Mihály fordításában a fenti előadás az elsők közül való. A színlapon hiányzó évszám megállapításánál alapul vettük azt a tényt, hogy Kán törné 1818— 1825 között működött a Dunántúlon s ezen évek között december 14-e csak 1822-ben esett szombati napra. 1823-ból mindössze egyetlen előadás színlapja maradt fenn Pápáról: a szeptember 25-én előadott Keleptze vagy a Vén Szerelmesek. Mind Benkő, mind Bayer idézett műveikben a két címet két külön darabként tüntetik fel. Benkő a Keleptzéhez nem ír szerzőt, a Vén Szerelmesek szerzőjeként Chalupka Jánost tünteti fel. Bayer egyikhez sem ír szerzőt, de kimutatja, hogy az elsőt 1807 szeptember 25-én, a második 1814 február 20-án játszották Pest-Budán először. Bár Kilényi színlapjai — amelyekről a Balogéhoz hasonló következtetés alapján Kilényi kezeírása megállapítható — nem mentesek minden tévedéstől, a fentiek alapján fel kell tételeznünk, hogy a kétcímű darab egy, vagy a hatás kedvéért ragasztották a Keleptzét a Vén Szerelmesekhez. Négy év múlva a székesfehérvári társulat ismét előadja a Vén Szerelmeseket, s a szerepnevek megegyeznek ennek az előadásnak a szerepeivel. Ebben a darabban Kilényi nem szerepelt, a női főszerepet viszont Kántorné játszotta. A Kilényi Társulat pápai szereplésének zöme 1824-re esik. Erről az évről 15 pápai, 2 szombathelyi és 1 győri előadás színlapja maradt fenn; többször olyan formában, hogy a különböző helyen tartott azonos előadásokhoz ugyanazt a színlapot használták. A színlapok Kantomé kilenc pápai, egy szombathelyi és egy győri szereplésének emlékét őrizték meg erről az évről. Tavasszal 3 vagy 4 előadást tartottak. A Kotzebue-Láng: „Gróf Benyovszky és Rontó Pál" című históriai dráma előadásának színlapja eredetileg 1824 március 28. vasárnapra szólt. Hogy aznap megtartották-e az előadást, nem tudjuk. A színlap keltezését átjavították: a vasárnapot áthúzták és a 28 helyébe 29-et írtak. Miután alig valószínű, hogy két egymást követő napon ugyanazt a darabot adták, feltehető, hogy a vasárnapra hirdetett előadást valami oknál fogva hétfőn tartották meg. Afanázia szerepe, amelyet ezen az előadáson Széppataki Johanna játszott, a pozsonyi 1820-as előadáson nővére, Déryné szerepe volt. 90 Az „ordinántz" szerepét játszó Sebesíts műkedvelő lehetett, mert csak a három tavaszi előadás színlapján szerepel, s nevét (a következő előadáson szereplő Odoréhoz hasonlóan) nem jegyezték fel a színházi almanachok. A harmadik tavaszi előadás színlapjának hiányzó keltezésére éppen Sebesíts szereplése révén következtettünk. A műkedvelő színész néhány előadásra szerződhetett (lehet, hogy a társaság ebben az időben Pápán nem is tartott több előadást), tehát minden valószínűség szerint vagy március 29 és április 19 közé esik A Szerelem féltés előadása, vagy közvetlenül április 19 után. Ezután ugyanis eltávozik Kilényi Pápáról, a Dunántúl városait és nagyobb községeit látogatja, s az október 12-i és 14-i szombathelyi szereplés után október 21-én kezdi meg ismét Pápán sorozatos előadásait. Gróf Benyovszky Móric és Rontó Pál történelmi históriáját Kotzebue dolgozta át színpadra és Láng Ádám fordította magyarra. Goldoni: Két úrnak egy szolgája című klasszikus vígjátékát a Schröder féle átdolgozásból fordította Sági Ferenc, míg „A szerelem féltésnek gyászos következései" című szomorújáték szerzőjét sem Benkő, sem Bayer nem említik idézett munkáikban. Két nyomtatott színlap tudósít arról, hogy az őszi idényben Szombathelyen szerepeltek. Október 12én, kedden „A Kintses láda, vagy a Szívnek Atytya" с „ujj Erköltsi vigságos játék került" színre, Kántorné főszereplésével. Kilényi ebben a darabban nem lépett fel. A színlapról megtudjuk, hogy a szála, vagyis az előadóterem „Viaszk gyertyával lesz világítva." Ez a mécses és a faggyúgyerya általános használatának idején úgylátszik külön vonzóerőt kölcsönzött az előadásnak, hiszen az igényesebb városi közönség bizonyára nem élvezte a több órán át tartó előadás alatt a faggyúgyertya kellemetlen illatát. A színlap hírt ad a másnapi, október 13-i előadásról: Kántorné és Vásárhelyi közös jutalomjátéka lesz, amikor is Houwald leghíresebb drámája, A Kép kerül előadásra. Ennek az előadásnak pápai színlapja nem maradt fenn. Harmadnap, október 14-én ugyancsak Szombathelyen „A Gyökeres, vagy a szerelemféltő orvoslása" című vígjátékot adták. A színlap szerint ez a darab Kotzebue munkája, Benkő és Bayer megegyeznek, hogy Weissenthurm-Franul Johanna az írója és Déry István a fordítója a darabnak. Egy hét múlva, október 21-én már Pápán talál-