A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Cenner Mihály: XIX. századeleji pápai színlapok

közönség várható az előadásokra, és esetleg távolabbi vidékekről érkező' kereskedők is megismerhetik a színészek játékát, ami a vándorlás útjának további alakulását, illetve módosulását eredményezheti. Befolyásolják a színjátszást a városi kulturális intézményei is: a kollégisták vagy a tanuló ifjúság nagyobb száma. Részükre a történelmi drámákat, vitézi játékokat tűzik műsorra; az iparosok és kereskedők inkább a végjátékokat látogatják; a hölgylátogatók igen kedvelik a tablókat, ahogyan akkor az élőképeket nevezték; a városban működő kolostorok viszont kizárják, vagy legalábbis erősen befolyásolják az esetleg sikamlósabb témájú darabok előadását, vagy az előadás közben használatos kifejezéseket kell színészeinknek enyhíteniük. A kolostorok lakói a színházi előadásokat is látogatják, és a színielőadásokról a városban napokig beszélnek, s ha rosszat beszélnek, a befolyásos atyák sikeresen működnének közre a játékengedély megvonásában. S miután a színház létéhez a közönség elengedhetetlen, ott, ahol jómódú iparosok és kereskedők, vásárosok és polgárok alkotják a város lakosságát, a színjátszók számíthatnak a közönségre. Balog István társulatának műsorát szinte teljes egészében ismerjük. Ismeretes az a buzgalom is, amely a színi kultúra terjesztéséért annyi áldozatot hozó Balog Istvánt vezette. Pápai 1817-es műsora is arra enged következtetni, hogy előadásaival eleget kíván tenni mind a nemzeti érzés követelményeinek, mind pedig a szórakoztatásnak, ami a pápai színházlátogatók előb bismertetett, feltehető összetételéből következett. A következő társaság, amelyik Pápán szerepelt: a Nemzeti Színjátszó Társaság, Kilényi Dávid igazgatása alatt. 1818 november 4-től 1825 június 26-ig Pápán 23 előadásáról maradt feljegyzésünk erről a társaságról. Kilényi 1818 elején Szabadkán játszott társulatával, majd onnan eltávozva Pécsett tartották előadásaikat, s bejárták Baranya, Zala és Vas vármegyéket. Ezen vándorlásuk közben értek 1818 november 4-én Pápára, ahol Tanárkai Pál „eredeti honni játékát" adták elő: Hunyadi János a Szendrői Várba. A kéziratos színlapon ugyan nincs évszám, de november 4-e csak 1818-ban és 1829-ben esett szerdai napra. Tekintettel azonban arra, hogy ebben a darabban Kántorné is szerepelt, az 1829es évet el kell vetnünk, mert Kántorné már 1828ban Kassára szerződött. 88 A darabot 1809 május 5-én a pesti Hacker-szalában játszó színtársulat mutatta be. A pápai előadáson Alexandra szerepét Széppataki Johanna, Déryné testvérhúga játszotta. Ez egyébként Déryné szerepe volt. Szilágyi Erzsébetet Kántorné alakította. A magyar színészet hőskora legnagyobb drámai színésznőjének nevével még gyakran fogunk találkozni a pápai előadások során. . 1819-ből való a következő színlap, Metastasio: Themistocles с drámájának előadását hirdeti, Kazinczy Ferenc fordításában. A nyomtatott színlap eredetileg Theresiopolisban (Vingán, Ternes m.) dátum nélkül hirdeti az előadást. Ez takarékosságból történt így, mert ugyanannak a darabnak más-más előadására csak a dátum helyét kellett kitölteni, a szereplők ugyanazok maradtak. A theresiopolisi színlapnak Pápán való felhasználásakor azonban sokat kellett a nyomtatott szövegen is változtatni, mert a címszerepet alakító Szentpétery Zsigmondon kívül az összes többi szereplő megváltozott. S miután a társaság már többször játszotta a darabot, a „Legelőbbször"' megjelölést is át kellett húzni. A Roxane szerepét játszó „Josefa" Étsedi Josefa színésznő, Kilényi társaságának primadonnája. Az előadás pontos idejét nem lehetett meghatározni, mert az évszámon kívül a színlapon semmiféle közelebbi keltezés nem található. Ugyancsak 1819-ből való nyomtatott színlap hirdeti Pápán, szeptember 30-án „Az ujholdvasárnapi gyermek" víg énekes játék előadását. A közkedvelt énekes darabot Joachim Perinet írta, Venzel Müller szerezte a zenéjét, s Kocsi Horváth József fordította magyarra. Ezen az előadáson Henriette szerepét Déryné if. asszony játszotta. A színlap megjegyzése szerint: „Dériné If. Assz. és Vásárhelyi Ur mint Vendégek Utoljára kívánják a N. Érd. Publicum előtt tiszteletüket megtenni." Ebből következik, hogy Déryné már korábban és többször szerepelt Pápán. Megdől tehát Bayer azon állítása, hogy Déryné 1820-ban találkozott először Kilényivel Sátoraljaújhelyt. A helyben nem tévedett, mert azt maga Déryné is leírja Naplójában, csak az évet vétette el. Ezt egyébként Dérynéről írt életrajzában hallgatólagosan beismeri, mert ott azt írja, hogy Déryné 1819 őszére Kilényihez szerződik, s szeptember 20-án Szombathelyen szerepel. Amint az a most felkutatott színlapokból is látható, Kilényi többször fordult meg pápai vagy győri szereplései során Szombathelyen is. Ezután hosszabb ideig nem játszik Pápán. 1819