A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Cenner Mihály: XIX. századeleji pápai színlapok

Az igazgató lelkendezve tette meg a lépéseket az ígéretek megvalósításához, azonban társasága egymás között meghasonlott és a terv kivihetetlen maradt, amiért is 1817-ben Tatára és még ugyanazon évben 4 hóra Győrbe ment társulatának egy részével ...." Hasonlóképpen ír Balognak erről a korszakáról Koltai Virgil, aki valószínűleg műve megírásánál Valit vette alapul: „Balog Tatáról jött Győrbe 1817ben, megelőzőleg pedig Komáromban volt 1816-ban. De a társulatban viszályok keletkeztek, s Balog nejével ... s néhány társával Tatába, s innen Győrbe jött. Már 1817 május 28-án folyamodott a győri színházért. Balog október elején kezdte meg előadásait s január 30-án távozott Győrből Pécsre. Győrött társasága annyira felszaporodott, hogy annak egy részét Pápára küldhette. Balog társulata volt az első magyar társulat, mely huzamosabb időn át tartózkodott Győrben, s pedig úgylátszik, meglehetős sikerrel, mert a biztosítékul letett 200 frt-ot is akkor vette fel, midőn január végén Győrből távozott." Ezzel szemben Lám Frigyes közzé teszi könyvében Balog 1817 decemberében Győr város tanácsához írott folyamodványát, amelyből kitűnik, hogy korántsem volt oly rózsás a helyzet, amint azt Koltai írta. A folyamodvány és Lám hozzáfűzött véleménye így hangzik: „Én alól írt alázatossan folyamodok abbéli Kegyességekhez, hogy a Szabad Királyi Városi Játék Szín Ki bérlésében le tett 200 ft. cautiot, minek utánna szándékom van el botsáttatásomat kérni a Nes Tanácstól, nekem további utam folytatására Ki adni méltóztatnának. De mindazonáltal előbb Ezen Nes Város Lámpásak Insituma hasznára Két játék jövedehnete mindjárt egymás után elő adni a Játszó Társaságommal ígérek, sőtt azokat is vissza hozom ezen előadásokra, a kiket kéntelen voltam, nyomatatván a Szükségtől, magamtól el botsátani. Már a múlt hónapban fogyatkozást vettem észre, jól lehet még vetettem igyekezetemet, néha hétköz napra a Játékra tett költséget alig adták meg jövedelmeink, félvén tehát ,nehogy nagyobb veszélybe ejtsem magamat s Társaimat a Nes Publicumnak is terhére ne legyek, másfelé keresném boldogulásomat. Ugy tartom, nékünk tovább két, három holnapnál nem lesz tanátsos meg maradni. És így Januárius végével mennénk el. A Városi Játék Szín tehát csak két holnapig maradna üresen. Még egyszer alázatossan esedezem Nes Város Nagy Érdemű Elöljáróihoz, méltóztassanak ezen Szükségemben rajtam könyörülni, amelybéli Nes Szívűségért vagyok A Ttes Nes Tanácsnak 9-ik Decemb 1817 háládatos szolgája Balog István Játék Szin igazgató" „A helyi viszonyokból következik, hogy Balog István nem tudott boldogulni. Koltai Virgil nyilván nem ismerte Balog fent közölt folyamodását, különben nem írhatta volna, hogy »meglehetős sikerrel-« működött. Koltai azt is írja, hogy Balog társulata Győrött annyira felszaporodott, hogy egy részét Pápára küldte. Szegény Balog nem tudta színészeit fizetni, ezért bocsátotta el nagy részüket, mint ezt idézett levelében meg is mondotta, összesen 46 előadást tartott 1817 november 4-től — 1817 (sic!) — helyesen: 1818 — január végéig." Mindkét szerző adatait Könyves Máté: Játékszíni Koszorú 1834 с művéből merítette. Könyves viszont Balog győri igazgatását 1817 május 28-tól 1818 június 30-ig tartónak írja. A június 30 lehet a január 30 elírása is. Balog idézett folyamodványa szerint ugyanis a januári távozás kétségtelen. Az említett szerzőkhöz hasonlóan ír Bayer József is Balog színtársulatának erről az időszakáról (1. kép). Nézzük meg most már a rendelkezésünkre álló színlapokat. Г Az első az 1817 május 5-én tartandó előadást hirdeti (2. kép). A Magyar Színművészeti Lexikon a pápai színjátszás kezdetét 1826-ra teszi. Ugyanis Balog említett napló-feljegyzése szerint 1826 novemberében Pápán játszottak. Tekintve, hogy a napló csal? 1820-szal kezdődik, a lexikon szerkesztője, ill. cikkírója nem ismerhette Balog korábbi működésének adatait. A pápai magyar színészet kezdetét ez idő szerint tehát 9 évvel korábbra, 1817-re tehetjük. 1817 május 5-ik napján, a „Felsőbbek Engedelmével" a „Magyar Szín Játszó Társaság" előadott „Edgy Nagy Nemzeti Érzékeny Játékot 4 felvonásokban, ezen nevezet alatt: Kővári Sándor." A darabot Iffland írta, s Molnár János fordította, ill. magyarosította. Teljes címe: Kőváry Sándor, vagy a mardosó lelkiismeret. Már 1807 december 15-én a Rondellában bemutatták, s ezután is állandó műsordarabja maradt a színtársulatoknak. A társaság a Griffhez címzett fogadó nagytermében tartotta előadásait (3. kép). Ugyanitt játszottak még évtizedek múltán is a városban tartózkodó társula84