A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)
Cenner Mihály: XIX. századeleji pápai színlapok
l. kép. Balog István színigazgató (1790—1873) az első, aki Pápán színtársulatával magyar nyelven játszott Abb. 1. István Balog, Theaterdirektor (1780—1873) der als erster in Papi mit seinen Truppe in ungarischer Sprache spielte tok, s itt tartották a bálokat és nagy társasági öszszejöveteleiket, amint arról egy 1842-ből fennmaradt báli meghívó is tanúskodik. A színlap valószínűleg Balog István kézírása, legalább is erre vall, hogy a férfi szereplők neve után az akkor szokásos úr megjelölést használja, kivéve Balog neve után. A következő színlap „Az Ember gyűlölés és meg Bánás" című „nézőjátékot" hirdeti, 1817 május 20-án. A darabot August Kotzebue írta és Koré Zsigmond fordította, ill. magyarosította. Első előadása 1792 május 31-én volt a budai Reischl-féle fabódé színházban; Kelemen László első magyar színjátszó társasága mutatta be. Ez a színlap, csakúgy, mint a következő, szintén az előző kéz írása, s a Balogra vonatkozó következtetések itt is fennállanak. A harmadik színlap az 1817 június 8-án műsorra kerülő Quodlibet előadást hirdeti. A quodlibet az akkor közkedvelt „egyveleg" műsor volt. Egyszer énekes vagy prózai darabak, másszor a kétféle együttesen szerepelt a műsorban. Az Egyveleg első száma, részlet a Peleskei nótáriusból. Ez még nem a színpadjainkról jól ismert Gaál József féle bohózat, mert azt csak 1838 október 8-án mutatták be a Pesti Magyar Színházban (Nemzeti Színház). Gvadányi József Falusi nótáriusából Görög István írt zenés bohózatot, s ennek egy részlete volt a műsor első száma. Görög István 1810-től a pesti magyar színésztársaság súgója volt. Az Oroszlány с operát Ballá és Döme fordították magyarra. Az Űjholdvasárnapi Gyermek igen kedvelt darabja volt a XIX. század elejei színtársulatoknak. A darabra egy későbbi előadás kapcsán még visszatérünlk. A Bosszú kívánásból lett haramia Hensler drámája, fordította Mérey Sándor. A prágai Két nénikék eredetileg már a Kelemen-társulat műsorán szerepelt: „A Pestre vándorlott szabólegény vagy a Komáromi nénikék" címen. Hensler után írta Perinet, fordította Ernyi Mihály. Bemutatója 1794 január 29-én volt. Üj címén (A prágai nénikék) 1808 február 17-én a pesti Hacker Szálában mutatták be. A „Latosak" nevű opera íráshiba, helyesen „Lantosok". Teljes címe: A lantosok vagy a víg nyomorúság. Irta Schikaneder, fordította Szerelemhegyi, és a Kelemen-társulat mutatta be 1793 december 18-án. A színlapról megtudjuk még, hogy a társulat 1817 június 10-én, kedden a Templáriusok с darabot adta elő. Az 5 felvonásos játékot Kalchberg írta és Benke József fordította magyarra. A híradás szerint a bevétel a színtársulat tagjai között osztatott fel. Mielőtt tovább vizsgálnánk a színlapokat, egy felmerült érdekes adat kapcsán nézzük meg Balog színtársulatának tagjait: Balog István mellett szépségéről híres felesége, Balog né Tengler L i z i játszotta a női főszerepeket. (Balog nevét gyakran Balogh alakban is használta, míg felesége 85
