A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Mihalik Sándor: A Winschügel család szerepe a magyar kerámiagyártásban

edénykészítésnél még sűrűen és sok éven át felhasználták, kapcsolatai Holiccsal mégis megszakadtak. Windschügel Pápán végleges otthonra lelt. Vinter Mátyásiban az őt megértő, terveit, törekvéseit segítő társat talált, jó főnököt, kiváló képességű gyártulajdonost. Windschügel, a maga által kiválasztott és Sankt-Pölten-ben, Holicson is vele volt társakból kitűnő együttest tudott alakítani. A pápai gyárat így csakhamar lábra állították s Windschügel megépíthette az ország nevezetességeivé vált pápai edényégető kemencéiket, amelyekhez hasonlatosak csupán — az ugyancsak ő általa épített —Sankt-Pölten-iek voltak. Ilyen miliőben és ilyen légkörben sok vált valósággá régi álmaiból és régi terveiből is. Már 1790ben a magyar piacra kívánta juttatni „találmányokkal készített" fekete bazalt, jáspis, porphyr, márványos készítményeit. Alig kétsígfs, hogy a megjelölések mögött az angol Wedgwood által feltalált, fémoxidokkal színezett kőedényféleségekhez hasonlatos készítmények rejlettek. Ezeket a holicsi gyárban nem sikerült meghonosítania, bevezettetnie, holott éppen ő volt az ottani — (de csak kénsárga és krémszínű edényeket készítő) —• kőedényrészleg vezetője. Pápán Windschügel végre korlátozás nélküli szabad kezet nyert. Maguk a pápai kőedények vallanak, tanúskodnak erről. Ugyanis ha a magyarországi egykori kőedény készítés emlékanyagát átnézzük, szemünkbe ötlik, hogy éppen a pápai gyár az, amelyik az eredeti angol Wedgwood edényeket a legjobban és a legnagyobb előszeretettel már a legkorábbi kezdettel vette előképül.

12 Akik erre felfigyeltek, a pápai kőedénykészítők anglomán érzületeire vezették vissza a jelenségeket. Most már azonban, Carl August Windschügel életútja némi ismeretében, a Wedgwood-i igézetben élt keramikusunk 1790-es próbálkozását, kudarcát jóvátevő, elfojtott tettvágyának egy késői, Pápán történt megvalósulását látjuk és véljük ezekben. Összefüggést, kapcsolatot látunk az 1790-es próbálkozás és a Pápán Wedgwood-minták és előképek alapján folytatott, virágbaszökikent kőedénykészítés között. Kontinuitást érzünk ezekben az alkotásokban, az engelhartszelü álmok nem a holicsi gyárban, hanem Pápán testesedtek, váltak valósággá, a magyar kőedénykészítésiben.

13 Windschügel további pápai időszakából csak igen szórványos reá vonatkozó adalékokat sikerült idáig felderíteni : 1. A pápai római katolikus plébánia anyakönyvének az 1807 január 28-i feljegyzése örökíti meg, hogy Vindsigel (!) Károly és Dorottya nevű felesége fiacskáját az nap keresztelték János névre.

14 2. 1811 szeptember 15-ón Bendt János „iuvenis", „Fabri sodalis" és Czettl Anna esküvőjén tanú. És végül az a feljegyzés, amely megörökítette, hogy 3. 1821 szeptember 19-én, Augustus Windschigl, viduus (özvegy), „Plebejus", 67 éves korában Pápán meghalt.

15 Egyszerűen csak így: plebejusnak, közrendbéli, köznépbelinek nevezik ezt a nagy mestert, aki messze idegenből hozzánk származott, munkásságával, tudásával, alkotásaival a magyar kerámia történetének egyik legnagyobb előlendítőjévé, egyéniségévé nőtte ki magát, aki a régi művességünk egyik legnagyobb zsenije. Életéből 37 évet ismerünk. Bajorországból került Ausztriába, majd onnan Holicsra, végül Papára. Magyar területen élte le utolsó 17 évét. Amikor Kunits Mihály nyugalmazott főelemi iskolai igazgató a magyarországi topográfiájához adatokat gyűjtött, 1819 késő őszén hosszasan tartózkodott a pápai kőedénygyárban és még személyesen beszélt ая akkor 65 éves öreg Carl August Windschügellel. Művében elragadtatással számol be az ott tapasztaltakról: „Holies után az első rangot neki kell adni Magyarországon működő kerámiai gyárak sorában. A Monarchia angol kőedény gyárai között pedig a legkiválóbb és jó gyárak között kell említeni." Megemlékezése szerint 1810-től következett be a fellendülés, miután Winter Mátyás a társaitól megváltotta és egymaga vette át az egész gyárat. Szabad kezet nyerve, új gyárépületet emelteik, az agyagelőkészítővel, a feldolgozóval, a formázóval és az égetővel együtt. Windschügel találmánya és személyes közreműködése alapján öt köralakú új égetőkemencét is építettek. Ezek az első angol kemencék voltak, melyeket Magyarországon használtak, s csak Ausztriában voltak még ilyenek a SanktPölten-i híres kemencék, amelyeket ugyancsak Windschügel épített.

10 Windschügel magyarországi teljesítményei korrendben: a holicsi gyár kőedénykészítő részlegének a Werkmeister rangban történő vezetése, majd a holicsi kőedények készítésére szolgáló arcanum. Munkálkodását a pápai kőedénygyárban kifejtett tevékenységével tetőzte be. Kunicsnak, a szakértő kortársnak a gyárról adott értékelő leírása tulajdonképpen a legszebb bizonyítvány az élete végső szakaszában végzett munkásságáról. 75