A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Mihalik Sándor: A Winschügel család szerepe a magyar kerámiagyártásban

E gazdag élet látható eredményei a pápai gyárban meghonosított Wedgwood-féle termelés napjainkig fennmaradt hírmondó pár készítménye. A magyar kerámia történetében mindezeken felül jelentősége még abban is van, hogy ő vele, az ő személyében származott át a bajor eredetű, a Németországban és Ausztriában dolgozott család magyar földre: ő a Windschügelék magyarföldi dinasztiájának az alapítója. Windschügel Antal (1786-1832) A bajor, az osztrák és a magyar kőedénygyártásban nevezetes szerepet vitt Carl August Windschügel legközvetlenebb segítőtársa, tudásának és tapasztalatainak örököse, munkásságának folytatója: Anton nevű fia volt. Ez az Anton Windschügel 1804-ben bukkan elő, amikor is együtt érkezik és költözik át apjával a Sankt-Pölten-i gyárból magyar földre. A holicsi gyár iratai és számadásai a kőedénykészítő csoport dolgozói sorában Freidreheirnek, Modellierernek (mintázónak) említik, holott ennél jelentősebb és fontosabb szerepe volt máris az akkor még csak 18. életévében járó Windschügel Antalnak. Albrecht Edler von Mayer, udvari tanácsos, kamarai fizetőmester és a császári királyi uralkodóház jószágigazgatója 1804 június 13-án értesíti a holicsi gyár kezelőségét, hogy a Freidreher-ségen (korongosságon), mintázáson kívül az üzemvezetői (Werkmeister) tisztet viselő édesapja ügyködését elősegítő Individuum is egyúttal. A következő, 1805 év derekán ,kilép a gyárból és Holicsot elhagyva, a létesülő pápai gyár szervezetébe lép.

17 Ott működik tovább és él a pápai gyártás művezetői (Werkmeister) feladatát ellátó édesapja oldalán, szoros összetartásban azzal a gárdával, amely előbb a holicsi gyárban gyülkezett öszsze, majd az öreg Windschügel pápai céljai gyakorlati megvalósítására áttelepült a Dunántúl akkor létesült nagy kerámiai gyárba. Ez a sereg jóban-rosszban egyre szorosabbra fűződő kötelékekkel összefonódva, mindvégig kitartott. Barátságuknak, egybetartozásuknak fényes igazolói a Pápára való érkezésük után egy évtized múlva, 1814 január 11-én tartott esküvők, az azokon való szerepük: Még 1805^ben Ritter Sándor együtt jött Holicsról Kaiser Antallal Pápára. Az 1814-i esküvőn is együtt van a két jóbarát. Kaiser ekkor Ritter egyik tanúja. Ez az esküvő egyszerre tartott kettős házasságkötés volt. A másik férj Windschügel Antal volt. Ritter Andretzek Erzsébetet, Windschügel Antal Andretsch Annát vezette akkor az oltárhoz,

18 a két egykori holicsi jóbarát ezzel a házsaságkÖtéssel tehát egyúttal egymás sógoraivá is váltak. 1815 körül a pápai gyárban dolgozik Litz (Lutz) sodalis fabrisantium, aki szintén sógora a sógoroknak, mert felesége Andreszek Katalin. Minthogy a Holicsról első ízben Pápára ment Postbichal és Schneller is sógorok voltak, a pápai gyárban kedvező és meghitt viszonyok alakultak ki. Az apja a fiával volt együtt, a barátokból sógorok lettek, egymás rokonaivá vált munkásság dolgozott ott; egyetértve, egymás becsülésével. Ez a szerencsés alakulás kedvezően hatott a gyár munkálkodására, működésére és életére. Windschügel Antal „Fabricator"-nak, — akit a hivatalos iratokban gyakran elmagyarosítva Vintsigl-nek neveznek, — Andreszek Annával kötött házasságából Pápán tíz gyermeke született: 1. Eleonóra Erzsébet. Keresztelték: 1814 december 6-án. 2. Anna Mária. 1816 augusztus 14-én keresztelték. Meghalt 1817 július 24-én. 3. Anna. Keresztvíz alá tartották: 1818 augusztus 16-án. 4. Antal János. Keresztelték: 1820 június 11. 5. János. 1822 február 3-án keresztelték. 6. Alajos. Keresztelték: 1823 február 25. Meghalt 1826 október 30. 7. György. Született 1824-ben. Meghalt 1827 december 31-én, 3 éves korában . 8. Mária. Keresztelték: 1826 április 20-án. 9. Ilona. Keresztelték: 1828-ban. 1832 szeptember 12-én, 4 éves korában halt meg. 10. Johanna. Született 1829 október 31-én. így élt, ilyen bő gyermekáldásban, 10 gyermekből 6 megmaradottal Windschügel Antal. A pápai gyár ekkor van virágkorában. Az öreg Windschügel Károly István korszerűen, jól gondozza az üzemet, hűséges sáfára a gyártásnak. Messze területekre ható, kiválóságává lett az ország kőedénygyártásának. Amikor 1815-ben Körmöcbányán felmerült egy kőedénygyár létesítésének a gondolata, az ottani városi tanács Windschügel Antal szakértelmét és 76