A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

Éri István: Veszprém megye helytörténeti lexikona (könyvismertetés)

ben egyöntetűségre törekedtek — a szerzők az ott nem közölhető, de éppen a kutatások során előkerült értékes, változó bőségű anyagból készítették el az egyes települések életrajzát. Azonban még a legfontosabb tények is szétfeszíteni látszottak a szűkreszabott kereteket, megállapítható volt már akkor, hogy az összegyűjtött forrásértékű anyag teljes egészében közlésre nem kerülhet. A tervezet megvitatása során az egyes szaktudományok képviselői a munkálatok fontosságával, sürgősségével egyetértették. Jóllehet valamennyien tudatában voltak a terjedelemszabta korlátoknak, éppen a mű jelentőségének ismeretében vetettek fel újabb éa újabb javaslatokat, melyek a gyűjtés körének kiszélesítését, még több szempont figyelembevételéi; igényelték volna. Ugyanakkor több hozzászólás emelte ki a közlésmód szabatosságának, méginikább a kutatási szempontok következetes szabályozásának, rendszerezésének fontosságát. Mind ez alkalommal, mind a kézirat lektorálása során számos, valóban megszívlelendő s ami ennél is fontosabb, megvalósítható észrevétel segítette a szerzők munkáját. Feltétlenül érdemükül kell betudnunk, hogy a sok irányból érkező, gyakran egymással néha ellentétbe is kerülő javaslatból a legtöbbet elfogadták, hasznosították. A tervezet elfogadása után tovább folytatódott a munka. Ez idő tájt kapcsolódtak az anyaggyűjtésbe és a feldolgozásba az egyes részfeladatok elvégzésére: a bibliográfus (Nagy László), a kartográfus (Nagy Júlia) és a névmagyarázatot adó nyelvész (Mikesy Sándor), az adatok kigyűjtését és rendszerezését végző többi munkatársat nem is említve. A kéziratot 1960-ban zárták le és adták át a lektoroknak. Jóllehet maguk a szerzők is világosan látták, hogy az eredeti célkitűzés valamennyi szempontját (így pl. gazdaságtörténeti adatok — állatállomány, termelési mód stb. — közlését) a terjedelem korlátai miatt nem lehet érvényesíteni, tehát elhagyásuk mellett döntöttek, a kézirat így is terjedelmessé vált. A lektoroknak így, elismerve, hogy a szerzők töretlen úton jártak munkájuk készítése során, az a hálátlan feladat is osztályrészükül jutott, hogy helyenként rövidítéseket, elhagyásokat javasoljanak. (így maradt el pl. a földrajzi nevek, határrészek neveinek közlése.) Többnyire azonban az ésszerű rövidítés, egységes utalásrendszer alkalmazása révén tartalmi szempontból változatlan maradt az egyes települések anyaga — ez azonban átdolgozást igényelt. A terjedelem csökkentésének kívánalma azonban nem volt öncélú. Mindkét lektor egyaránt hiányolta az egyes településeknél amúgyis értékelt életrajzok alapján az egész megyére vonatkozó összefoglalást. Ez az általános érvényű megállapítások egyszeri közlésével többek között a felesleges ismétlődések kiküszöbölését (mint pl. az úrbéri terhek, megélhetés módjai, birtokosok, telepítések ismertetését) is eredményezhette. — Az összefoglalás ezen túl azután kitűnő alkalmat adott a történeti statisztika módszerével a megye lakosságának szám- és rnegoszlás.beli vizsgálatára is, fontosabb köztörténeti adatok ismertetése mellett. Felmerült egy olyan javaslat is, hogy a községenként részletezett statisztikai táblázatokat egy közös, összevont táblázatsorral helyettesítsék. Még ha a javaslat nyomdatechndkailag megvalósítható lett volna, a közös megyei táblázattal az egyes települések könnyen nyomonkísérhető és összevethető területi, népesedési-népmozgalmi,, továbbá lakóházakra vonatkozó változásai tűntek volna el a lexikonból, felemás helyzetet teremtve, hiszen ebben az esetben nem érvényesülhetett volna a lexikális rendező elv: egy címszó alatt tárgyalni az egyes települések adatait. — Más kérdés viszont, persze ez már a terjedelem növelését s az adatok esetleges ismétlődését jelentette volna, ha az összefoglaló részben, a települések egymással való összevethetése érdekében fontosabb táblázatok (pl. lakosság lélekszámváltozáse 1785—1960 között) településenkénti adatai kerültek volna összevontan közlésre. Az utóbbi javaslat tehát nem került megvalósísásra s ez nem volt baj. Kár volt azonban egy másik javaslatnak engedve veszprémi tájakról, településekről és műemlékekről fényképeket közölni. Az e célra rendelkezésre álló teret inkább régi térképek részleteinek (pl. XIX. sz. közepi településfelméréseknek) nagyobbszámú, megfelelőbb léptékű közlésére lehetett volna felhasználni. A kéziratnak a fentebb vázolt kívánalmaknak érdekében történt átdolgozása, ill. bővítése lényegében 1961 végére fejeződött be. Ha a nyomdai munkálatok, illetve az azt megelőző szerkesztési munkák időtartamát is ide vesszük, a szerzők javaslatuk felvetése óta több mint másfél évtizedig foglalkoztak munkájukkal, melyből tíz esztendőt kellett az aktív kutató-feldolgozó tevékenységre fordítaniuk. E tények figyelembevételével szükséges a vállalkozás folytatásának mikéntjét meghatározni. Mégha számításba vesszük is az úttörő jelentőségű kezdeményezés első köteténél természetszerűleg jelent292