A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)

D. Nagy Katalin: A „Veszprém megye helytörténeti lexikona” című munka vitája

г-ч lesznek. A Veszprém megyei helytörténeti lexikon éppen a maga sokoldalúságával azt a célt szolgálja» hogy valóban a valóságot adja és a szociológiai módszer felhasználásával szolgálni is tudjon azoknak, akik nemcsak szólamszerűen hangoztatják a valóság megismerésének szükségességét, hanem mint a közigazgatás felelős emberei, az igazgatottak életét jobbá és könnyebbé akarják tenni. A szerzőknek valóban nagy nehézségekkel kellett megküzdeniük, amikor ezt a valóságot akarták bemutatni. Az adatoknak olyan nagy tömegét kellett feldolgozniuk, amelyeket mind lehetetlen, de szükségtelen is a lexikonban közölni, ha pedig szükségszerűen a válogatás útjára lépnek, azzal a nehézséggel találják magúikat szemben, hogy vajon a válogatás nem torzítja-e a valóságot? Vizsgáljuk meg ennek alapján, hogy a lexikon milyen forrásokat használt fel, felhasznált-e minden szükséges forrást, a felhasznált forrásokat jól rendszerezte-e és a feldolgozásiból mit tud a ma tudománnyal foglalkozó és gyakorlati embere meríteni? A jelenlevők bizonyára megbocsátják, hogy csak a jogtörténész és a közigazgatási jogász szemszögéből végzem a vizsgálatot. A történész szempontjából érdekes az a kutatómunka és források felsorolása, amdt a szerzők külön cím alatt (14—15 old.) elvégeznek. A források felsorolása igen gazdag, azt lehet mondani majdnem minden fellelhető levéltár anyagát feldolgozták. A következő kötetekre azonban helyesaek tartanám, ha konkrétabb és részletesebb felsorolást tartalmazna az ilyen forrásközlés. Ne csak általában bírósági levéltárakat, gyűjteményeket említsenek a szerzők, hanem pontosan meg kell jelölni a levéltár nevét, székhelyét és a levéltár gyűjteményét. Maguk a szerzők hívták fel arra a figyelmet, hogy nem egyforma a forrásanyag minden megyében. Amint a szerzők is jól látják, még a Veszprém megyei forrásanyag is az egyes községeknél egész különböző értékű és mélységű. Különösen a második világháború alatt rengeteg olyan levéltári anyagunk pusztult el, amit évszázadokon keresztül meg tudtak őrizni a hiteles helyek és más arhivumok. Milyen kár, hogy a helytörténeti lexikon már nem előbb készült el. Többkötetes helytörténeti lexikon-sorozatnál tehát figyelembe kell venni a szerzőknek e divergáló forrásokat, hogy a lehetőség szerint egységes rendszer alakuljon ki. A mai gyakorlati munkának elsősorban a legújabb adatokra van szüksége, mert hiszen abból Látja a fejlődés irányát. Gondolni kellene arra, hogy a következő kötetekben a legutóbbi összeírások, ill. 284 népszámlálások anyaga gazdagabban kerüljön közlésre. A lexikon egész rendszere jó, ugyanez mondható mind az első, mind a második része. Mégis helyes lenne a jövőben, ha a bevezető tanulmányok a problémákat élesebben vetítenék fel. Ezzel ad a lexikon segítséget a megye, a járások, a városok és községek vezetőinek. Felvetették a szerzők, vajon helyes-e a jegyzetanyag közlése. Feltétlenül csak helyeselni lehet, mert pontos közléssel lehet csak a tudományos kutatást segíteni. Ne a szerzők asztalifiókjában maradjanak a források, a lexikont így sokkal jobban lehet használni. A bírálat összefoglalásaképpen megállapíthatom, hogy Veszprém megye helytörténeti lexikona igen hasznos munka és mind a tudomány, mind a gyakorlati élet számára ezt a kezdeményezést az ország valamennyi megyéjére kiterjedően folytatni kell. Törekedni kell azonban arra, hogy a lexikon adatgyűjtésében és a bevezető feldolgozásban a legújabbkori adatok bőségesebben álljanak rendelkezésre és a következő kötetekben ezek a szempontok jobban érvényesüljenek. ГУг. Wallner Ernő főként arról szólt, hogy a lexikon nagy segítséget jelent a földrajzkutatóknak is. A településföldrajz, a népességföldrajz számára alapvetőek azok a források, amelyeket a szerzők feltártak. Bírálatában még arra mutatott rá, hogy a következő kötetekben célszerű lenne több térképet közölni a települését alaprajzának a bemutatásához, — esetleg a kötet végén szereplő fényképanyag rovására. Éri Istvánnal egybehangzóan kifogásolta a földrajzi nevek elhagyását. Véleménye szerint kár volt, hogy az összegyűjtött földrajzi helynévanyag a kötetből kimaradt. Dr. Th irrin g Lajos professzor a demográfia és a statisztikai tudomány szempontjáből bírálta a kötetet. Megállapította, hogy a kötet rendkívül gazdag anyaga lenyűgöző volt .használhatósága eleve biztosítottnak látszik, öröm látni, hogy a régi tervek átformálva, meggazdagodva megjelentek. A. gyakorlati és a tudományos szempontokat egyaránt tekintetbe véve készült a kötet és ez helyes megoldás. Csatlakozva Csizmadia professzor véleményéhez fontosnak tartotta a gyakorlati szempontot; az összefoglaló adatokra is szükség van, de a lexikális rész pótolhatatlan. Egy további kötet szerkesztésénél ennek a résznek a bővítéséről érdemes gondolkoni. Az újabb adatok bővítése, egyes tábláknak némi kiegészítése vagy jegyzetek közlése szűk-