A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)
B. Blickle Ilona: A tanácsrendszer létrehozása és a tanácsok kezdeti tevékenysége Veszprém megyében (1950–1954)
ban már említett hatásköri problémák. Ebből adódott, hogy az apró részkérdéseknek is központilag történő előírása а helyi sajátosságok f igyelembevélét. a helyi kezdeményezés kibontakozását nem tette lehetővé. Az egyes minisztériumok szak-sovinizmusára jellemző, hogy amíg a sütőipar a tanács hatáskörébe tartozott, jelentéktelen összegeket kapott beruházásira, majd miután az Élelmiszeripari Minisztérium hatáskörébe került, az év utolsó három hónapjában 22 millió forint hitelt kapott kereten felül. 241 A felső állami szervek és a tanácsok közötti kapcsolat szempontjából káros volt az is, hogy a felsőbb szervek túl sok rendeletet küldtek a tanácsokhoz. Egyetlen adatot erre: 1951 július 1—július 21-e között a Veszprém Megyei Tanács VB egyes osztályai a következő mennyiségű rendeletet kapták: 2 '' 2 Pénzügyi osztály 198 Terv és statisztikai osztály 130 Igazgatási osztály 24 Ipari osztály ч 162 Kereskedelmi osztály 274 Begyűjtési osztály 58 Mezőgazdasági osztály 391 Építési osztály 77 Közlekedési osztály i 122 Oktatási osztály 172 Egészségügyi osztály 260 M unkaerőgazd alkod ási osztály 48 Népművelési osztály z e s e n : 127 öss z e s e n : 2038 Az egyes feladatok határideje általában igen rövid volt. Ez a végrehajtást abba az irányba tolta, hogy az előírt feladatokat számszerűen teljesítették bármi áron és módszerekkel is. Másrészt a rendeletek megválaszolása az apparátus jelentós részét az íróasztalhoz kötötte. A határidők néha annyira rövidek voltak, hogy ezért nem lehetett megoldani a feladatokat. Pl. 1950 november 28-án a FM-íól rendelet érkezett, amely előírta, hogy november 28-án tartsanak a tszcs-k fejlesztésének problémájával foglalkozó értekezletet. 243 Vagy pl. a KSH 84 051/1951. sz. rendelete a mezőgazdasági építkezések műszaki teljesítésével kapcsolatban elrendelt adatgyűjtés határidejét július 15-ben szabta meg, az ennek elvégzéséhez szükséges kérdőívek viszont csak július 17-én érkeztek meg. 244 Ugyancsak a felsőbb szervek részéről jelentkező kapkodó munkára jellemző, hogy pl. 1953 december 17-én a Helyi Tanácsok Titkársága visszavont egy nem elég átgondolt rendeletet a községi tanácsülések előkészítéséről — ez Veszprém megyében „ ... 400 telefonbeszélgetést tett szükségessé a községekkel, és amellett komoly zavarokat is okozott." 2 « A fenti problémák károsan befolyásolták az alsóbb és felsőbb szintű tanácsok kapcsolatát. Egyrészt az egyes tanácsok közötti kapcsolatban is jelentkeztek hatásköri problémák, a megyei tanács sem szívesen adott le hatáskört a járásoknak. 2 '' 6 Másrészt az ügyiratok tömkelege, a határidők rövidsége miatt a megyei vezetők sem tudtak megfelelő segítséget adni az alsóbb tanácsi vezetőknek. 24 ' Idejük jelentős részét kötötte le az adminisztrációs munka és az értekezletek. 2 ™ Kiszállásaik során is sokszor a fő cél az adatgyűjtés volt valamilyen jelentéshez. Ilyenkor végzett ellenőrzéseik éppen ezért nam voltak alaposak és főleg nem sok segítséget adhattak, általában az ellenőrzés is csak a hibák utólagos megállapítására szorítkozott. 249 Máskor viszont nagyon helytelenül azt jelentette a kiszállás, hogy a felsőbb tanácsi szervek dolgozói operatív feladatokat is elvégeztek a községi tanácsok helyett. 250 Az ellenőrzésnél gyakran párhuzamosságok is jelentkeztek. Pl. 1953-ban Tótvázsonyban 1 hét alatt 70, illetve 1 nap alatt Tihanyban 16, Monostorapátiban 11 instruktor fordult meg. 251 Ezen kívántak segíteni azzal, hogy a megyei tanács apparátus intézkedéseit a vb titkárnak kellett összehangolni. 25i Kezdettől fogva volt törekvés arra is, hogy tartalmasabb segítséget adjanak a járásoknak, 253 pl. tanácskozási joggal meghívtak megyei vb ülésre járási elnököket és titkárokat. 25 '* A jobb segítés érdekében osztották fel a járásokat is az instruktorok között, 251 vagy tárgyalták meg vb üléseken egy-egy tanács munkáját. Természetesen akadtak szép számmal olyan mulasztások, bürokratikus intézkedések, amelyek oka más tényezőben keresendő. Az ilyen jelenségeknél feltétlenül, szerepet játszott, hogy sok a fiatal, szakmai gyakorlattal, tapasztalattal nem rendelkező közigazgatási dolgozó. A bürokrácia jelentkezését segíti a tanácsi szerveken belüli nagy fluktuáció, 25 "' de sokszor egyszerűen a hanyagság. 257 A túlzott centralizáció csökkentette a tanácsok önállóságát, hatáskörét, növelte a bürokratizmust. Káros volt olyan szempontból, hogy a tanácsok jogkör híján gyakran nem tudták a lakosság jogos kéréseit elintézni. Tehát a felsőbb és alsóbb állami szervek közti nem helyes kapcsolat komoly befo272
