A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Veszprém, 1965)
B. Blickle Ilona: A tanácsrendszer létrehozása és a tanácsok kezdeti tevékenysége Veszprém megyében (1950–1954)
lyást gyakorolt a tanácsok és a tömegek kapcsolatára is. Ezt a problémát vetette fel a megyei tanács 1954 július 13-i jelentése a Helyi Tanácsok Titkárságához az I. félévi tanácstagi beszámolókról. 253 Természetesen a panaszok, javaslatok rossz intézésébe az is közrejátszott, amikor egyes tanácsi vezetők csak az ügyiratot és nem az embert látták. Szerepük volt benne olyan eseteknek is, mint pl. a Keszthelyi Városi Tanács előirata, hogy a dolgozók fogadása csak 8—l(Wg történik. 259 A keszthelyihez hasonló a mihályházi eset, ahol a tanács kidoboltatta, hogy panaszokkal csak csütörtökön foglalkoznak, más napokon ilyen ügyben az utcán sem állítható le tanácsi dolgozó. 260 A lakosság bejelentéseivel, panaszaival való foglalkozást rendeletileg szabályozták. Ezt írta elő az 1004/1951. III. 17. MT. sz. határozat is. A határozatra hivatkozva a BM. 1951 szeptember 11-én leiratot intézett a megyei tanácsokhoz, melyben megállapította, hogy az észrevételekkel, panaszokkal a tanácsok nem foglalkoznak. 201 Az ilyen esetek elkerülését célozta a 194/1951. XI. 10. MT. sz. rendelete, mely előírta a panaszkönyvek felfektetését. 262 Ebbe a panaszon kívül az elintézés módját is be kellett vezetni. 263 A lakosság bejelentései, panaszai szempontjából jelentős szerepe van a tanácstagi beszámolóknak, fogadóóráknak is. Az itt elhangzottakat a tanácstag továbbítja elintézésire a vb-hoz, és figyelemmel kíséri az elintézést. Természetesen a panaszok, javasiátok feljegyzése és továbbítása még nem jelent megoldásra tett ígéretet, s igen lényeges az is, hogy a tanácstagok ne tegyenek felelőtlen ígéreteket. 264 Nagyon lényeges viszont az is, hogy a tanácsok vb-ai minden kis panasszal lelkiismeretesen foglalkozzanak, mert e téren kifejtett tevékenységük erősen befolyásolja a dolgozók róluk való véleményalkotását. Ennek szellemében hangsúlyozta a megyei tanács vb 1951 december 27-i ülése, hogy még az el nem intézhető kérelmeket sem szabad válasz nélkül hagyni. 265 Kezdetben a fogadóórák látogatottságánál, de a tanácstagi beszámolóknál is van néhány helyen tartózkodás, az emberek panaszaikkal zömmel az apparátushoz fordulnak. A bizalom kialakítása szempontjából igen fontos, hogy a panaszok gyors elintézést nyerjenek. S itt szép eredmények is vannak. Pl. az 1952 második félévi megyei tanácstagi beszámolókon 109 intézkedést igénylő hozzászólás hangzott el. December 31-ig 67 elintézésről az érdekelteket már értesítették, a többi ügy elintézése folyamatban volt. 260 1953 január 30-án a megyei tanácsülés arról számol be„ hogy 95-re adtak már választ, és a fogadóórákról beküldött 44 panaszból elintézést nyert 27. A községi tanácsok közül jó néhány a panaszokat nem vette nyilvántartásba, ezért elintézésük sem ellenőrizhető. 267 De a felsőbb szintű tanácsoknál is előfordultak hasonló problémák. A megyei újságban 1953 áprilisában olyan panaszról olvashattunk, amivel 1952 június 17-én fordultaik a Veszprém városi tanácshoz, de az még nem is válaszolt. 263 Az ilyen esetek elkerülése, illetve megszüntetése érdekében hangsúlyozta a megyei tanács a járási és a városi tanácsok felé, hogy az 1953 májusi vb üléseken a tanácstagi beszámolókon elhangzott panaszokból egyenként foglalkozzanak azokkal, amelyeik még nem nyertek elintézést, s indokolják is meg, hogy mi ennek az oka. Mindezt rögzítsék a vb jegyzőkönyvbe is. 269 Ilyen előzmények után meglepő, hogy a BM. 1953 április 30-i keltezéssel valamennyi megyei tanácsihoz küldött leirata kirívóan rossz esetként említette a Veszprém megyeit. A megyei jelentés szerint ugyanis a fogadóórákon elhangzott panaszokból nagyon kevés nyert elintézést. A jelentés szerint: 270 1953 januárban 58 javaslatból elintézve 4 1953 februárban 86 javaslatból elintézve. 4 1953 márciusban 78 javaslatból elintézve 20 E számadatok megközelítőleges pontosságát viszont valószínűvé teszi a megyei tanács 1953 május 15-i leirata a járási és városi tanácsokhoz, ahol komoly és általános hiányosságként említette, hogy a járási és a városi tanácsok a fogadóórákon elihangzoitt panaszok közül csak igen keveset intéztek el, az elintézetlen panaszokat nem tartják nyilván, utólagos elintézésükről nem gondoskodnak. 271 Az 1953 szeptemberi tapolcai járási tanácsülésen is azért bírálták meg a vb-t, mert a fogadóórákon elhangzó panaszokat többször késéssel intézte. 272 A fenti problémák ellenére pl. 1953 február közepétől október közepéig 714 panasz, javaslat érkezett be a megyei tanácshoz, ezek egy része közérdekű problémák megoldását segítette elő. 273 Ennyi panasz, javaslat beérkezéséhez hozzájárult az, hogy a hilbák ellenére sok panaszt, javaslatot időben és jól elintéztek a tanácsok. Pl. Veszprém városában ilyen javaslatok alapján, illetve hatására javítottak a köztisztaságon, utak javítására 1 700 000 Ft-ot fordítottak, fásítást végeztek (ehhez társadalmi mun\ 273